Lakatos László: Láz; Q 2106
- 19 TÖRÖK s /buzgón/ A professzor? VIOLA: Más is. A második emelet ötvenhatot ki fogják hallgatni. TÖRÖK: Márl^/középre inául/ MAGDA: /ntánaszól/ Pá szivem, TÖRÖK s /megfordul/ Pá...Kezét csókolom Margit. MARGIT: /mosollyal megfedi/Mama... Ï Nem Margit.. .Mama! TÖRÖK: /siet/ Jó. /Gyorsan középen el./ VIOLA: /az ajtóban udvariasan félreállt, gyorsan Török után középen e/ MAGDA: /az ajtóban Török után szól/ Szivem ugye megmen...? VIOLA: /kivtaről rácsukta az ajtót/ MAGDA: /visszajön anyjához/ Meglátod meg fogja menteni...Ez olyan okos ...Ez mindenkit megment. Gyémántból van az esze. MARGIT: /picit elgondolkozik/ Most egy percig igazi anyós leszek. Szóval undok. Kern lenne mégis jobb, ha házon kivül laknátok? MAGDA: Mért..?! Vagy ugy. Kern! Nagyon érdekes élet van itt. Nem mondom nektek laikusoknak az idegetekre menne. De egy orvos fe'leségéпек!...Nem! Én egész nap vele akarok lenni. /Megveregeti anyja arcát/ Te csak kérlek ne intrikálj ellenünk. Ha akkor sem sikerült neked. g±aze»-ema5ÊSEeaèÇ. • • MARGIT: /komolyan/ Kérlek tisztázzuk ezt végre. Én "akkor" sem intrikák tam. MAGDA: Ellenezted. MARGIT: Mert nem hittem benne. Egy harmincnyolc éves komoly férfi és egy tizennyolc éves tacskó. MAGDA: Az egyetlen elfogadható arány. Nem is tudok elképzelni rendes M házasságot husz évi korkülömbségen alul. MARGIT: És aztán ugy jött...Egyik percről a másikra. ^ MAGDA: Téged meglepett? Hát még őt. /Gyorsan/ Téged idekísértelek, szer, kétszer, háromszor.. .És amikor harmadszor kisérte'lj kor ugy íe^ be m, hogy vissza kelljen jönnöm. Itt felejtettem valamit a retikülömből.../Megjátssza az akkori jelenetet/ Doktor
