Lakatos László: Kerekasztal; Q 2105

ÓQ . Gróf: Biró: Gróf: BiróG mint apa a fiára. Ha ártatlan volt, szerettem és harcoltam érte, ha bűnös volt, akkor.. Ak

! or 1э szerettem ós igyekeztem... ^agidban menteni. Ez kevés. Igyekeztem a bűnéből magamra venni, findig ezt futattam, vejjon az б helyzetében jobb és егбвеЬЬ lettem volna, vagy talán még nála 1з rosszabb éa gyengébb, 6s azt kutattam, mennyiben vagyok felelős azért, amit az a szegény ördög csinált. Tej Te lettél volna felelős azért... Természetesen nem én személy szerint, de az a társadalom, amely engem birói székbe ültetett, 6t pedig a vádlottak padjára. A rely engem fölemelt és öt lesújtotta. Ha elfogadtam ettől a társadalomtól rangot, diszt, vagyont, akkor kut^akotalességem volt kutatni, vájjon rendben van-e minden odalent is. A pincékben. A mélyén зппэк a társadalomnak, amely belőlem kegyelmes urat csinált, birőt, elnököt, élet ós halál urát. Gyakran megkérdeztem magamtól, hogy van-e jogom...? /Kicsit elmereng, a könyvvel játszik/ Kicsit messzire mentem. De ne haragudj, itt ülök ennél a kerekasztalnál, őseim itt Ítélkeztek valamikor jobbágyaik fölött, az asztalon pallos feküdt.. .Kedélytelén idők voltak... itt tartottuk mindig cauládi konferenciáinkat is... Sok nehéz latin szó a levegőben.. .Szóvá 1: magam sem tudom miért, de ma este megint rám jött a biró, az örök epa és ezért mcndom: édes fiam vigyázz magadra.