Lakatos László: A cégvezető; Q 2104

33. Horváth: /nyugodtan./Tényleg.. I ? Hogy vun Péter? Irén: /pillanatra meghököl./ Jól. /Tovább hadarja a betanult leckét./ '©g

лsólltott. Pár szófc boazélgottünk. De én aztán mingy árt tovább mentőm. Horváth: lg on. Irén: Talán r.era kellett volna megállnom vole. De ha már mogszólított.. .Gyerekes lott volna, hn nem állok nog. Lég képzelt volm л tarait. Azt hitte volm, hogy sEöküe előle. rem? Horváth: De...Jól tetted, hqgy megálltál. Irén: Az egész csak két szó volt. an mingyárt tovább -©ntom. Horváth: Igen. Irén: Tüstént otthagytam, /fagyon kis szünet./ /Zavartan./ izeretno egyszer Itt teárni nálunk, légkört, hogy eljöhessen ma délután. Horváth: És te mit felöltél neki? Irén: " em tudom.• .Igen! Azt mondtam, hogy ha -kar, jöhet. /Nagyon к1з szünet./ Lemondhat sfe nokll /С-уогзы i./ Do hu nam nondsz lo, akkor nagyon kórlok, hogy legyél te la Itt. Nem akarom ogye 11 fir adni. Nem mintha.. .Hiszen anya is itt van. De én rugaszkodom hozzá, hogy te is itt legyél. ftorváth: itt leszek. Irén: Haragszol? Horváth: Mért ? Irén: Talán butaság, hogy engetem... Horváth: Egyáltalában nem. Irén: /fojtottan, kapkodva./ De végre 1з ш bántott minket. Annak Idején félreállt ogy szavatsra. Kicsinység lenne haragszorarúdot játszani. Ha mások JáxMtnak hozzánk...Már csak azért is engedtem meg, hogy ebből is láthassa, mennyire mra Jelent