Lakatos László: A cégvezető; Q 2104

Horváth: Irén: Horváth: Irén: Horváth: Irén: Zsófi: Irén: Karai lia: Zsófi: Irén: Zsófi: Karai

ils: Irén: Kamilla: Irén: Kamilla: Irén: Kamilla: Irén: ó*L • nekem semmit. ?z a fő. Ноя hiszel? /mosolyon•/ Neked szivem! Ezt nőst ugy mondtad...T.em bizol bennem?! Hem szeretsz! лп téged..? /f-гон vonaglik, -»assun fölveszi a mappát. Mélyről./ Halálosan szeretlek. /Középen el./ /utána néz, sajnálja, egy pillanatig mintha mindert megbánt volna, aztán kiegyenesedik, megkeraénye ik. üsőnget./ /Jobbról jön./ Tetszik parancsolni? Készítse ki, kérem, az uj pongyolámat. /Jobbról jön./ /csodálkozik./ Át tetszik öltözni? Vendéget várunk. Parancsára. /Jobbra el./ Jön valaki? /kis szünettel./ Péter. /Ijedten/ Fêter?! /gyorsan./ Az uram tud róla. /nt.f•/ Kislányom, est nem szabad, /.minek egyszer vég©, annak legyen is vége, /lapkod./ Tudora, de épen mert vége ven. Mind aki a világon láthat. Csak épen ő ne láthasson?i Ha gyerekes lenn*?. Hogy ne timer on meg nálam egy osésze teát. Ez mind nagyon заёр. Be kislányom, te na férjnél vagy. Az urad remekül viselkedett velünk. /nyersen./ Ezt nekem nem keli magyarázni, /bszretór, békítően./ Bocsáss meg, mindaketten idegesek vagyunk. /Mosolyog./