Hunyady Sándor: A gyöngysor ; Q 2053

40. Pinto: Joseph: Pinto: Joseph: Pinto: Joseph: Pinto: Joseph: Pinto: Miféle ur? Nem tudom, kérem. Olyan fél-ur féle. Ismerem valahonnan. Azt hiszem, detektiv. Az ilyenek rendesen lóversenytipet szoktak koldulni a gróf úrtól. Szó nélkül elment, amikor megmondta, hogy alszom? Igen, kérem. De még mindig idelent ül, szemben a kávéház torraszán, /Készségesen,/ Tetszik parancsolni, hogy fölhívjam? /bosszúsan legyint/ Ugyan!,,./Kint csöngetnek./ Bocsánatot kérek. /Kimegy ajtót nyitni,/ I /mozdulatlanul, habos arccal áll a kép közepén, idegesen néz az ajtó felé./ /visszajön, tálcán névjegyet hoz, amelyet némán átnyújt a gazdájának./ /megnézi a névjegyet, bosszúsan összehajtja és a zsebébe teszi, mintha azt mondaná: "éppen most?!" Benyit a hálóba, hallani a hangját, amint a lányhoz beszél, aki pár pillanattal előbb dúdolni kezdett/ Ne énekeljen, kérem. Látogatóm jött. ÉB ha felöltözött, arra a másik ajtón menjen el. Joseph majd kikíséri. Pá, fiam. Isten vele! /Kijön, letörölte a habot at arcáról. Az inashoz, aki ezalatt mozdulatlanul várakozott/ Vezesse be azt az urat. /Joseph kimegy és egy pillanat múlva beengedi a szinre Sir Lawrencet./ XV. Sir Lawrence: /ugy öltözve, ahogy egy angol ur látogatóba megy/ Jó. napot. /Kezelnek./