Hunyady Sándor: A gyöngysor ; Q 2053

- 34 inkább bankár. Negropontes: /а mellére teszi a kezét/ Túlzás. Esküszöm, túlzás. Pinto: /édesen/ Ne cáfoljon meg. Külön boldogság, hogy bizonyos fokig befolyásom van egy ilyen kiváló emberre, mint ön. Negropontes: /kezdi nagyon rosszul érezni magát/ Nem értem, hogy gondolja ? Pinto: /nagyon kedvesen/ Nézze csak, én véletlenül rengeteg apróságot tudok magáról. Semmiségek, de érdekesek. Tömérdek kellemetlenséget csinálhatnék önnek, ha egyszer komolyan föltenném magamban I Negropontes: /gyáván/ Mi ez ? Kölcsöm akar kérni tőlem ? Miért leli hozzá ez a nagy bevezetés ? Pinto: /sértődötten/ Hogy tételezhet föl rólam ilyesmit ? Egyszerűen csak meg akarom teremteni a kellő sűrűségű atmoszférát közöttünk. Negropontes: /keservesen/ Nahát, azt megteremtette. Pinto: Van egy Jó dolgom az ön száraára. Hanem, tud vigyázni ? Tud hallgatni ? Figyelmeztetem rá, hogy csak egy szikrája az indiszkréciónak és megkeserítem az élete minden óráját. /Nyersen/ Egyedül vagyunk, őszintén beszéltem. Negropontes: Mondja meg végre, miről van szó ? Pinto: Akár meg is mutatom ! /Kinyitja az iróasztalflókot, fölemeli a gyöngyöt/... Hogy tetszik ? Negropontes: /megrezzen/ Hiszen ez a gyöngy,,, ez a gyöngy... Én ismerem ezt a gyöngyöt... Pinto: /szigorúan ránéz/ Dehogy ismeri. /Nyomatékosan/ Nem érti? Most látja élatében először I Negropontes: /dideregve/ Értem..,! És ön nekem kínálja föl ?...