Hunyady Sándor: A gyöngysor ; Q 2053

32 Mrs,Benson gyöngye. A kezébe veszi. Fölemeli. Kedvtelve, komolyan megnézi, megcsillogtatja a napsugárban, aztán Vi sszazárja a fiókba, a kulcsot elsülyesztl a hálóköntöse zsebébe. Föláll, az előszobaajtóhoz megy, vidáman, hangosan/ Joseph ! Joseph: /arisztokratikus inas, ujjas mellényben, kötényben, megjelenik az ajtóban. A kezén reggelizőtáloán elkészítve a kávéfőző, szendvicsek, gyUmÖlcs, két személyre szerviz/ Jó reggelt kívánok ! /А tálcát leteszi két fotöj közé a bal sarokban/ Pinto: /ragyogóan jókedvti, fütyörészve nézi a murikát/ Hány óra ? Joseph: Kettő. Nagyon el tetszettek aludni. /

Meggyujtja a kávéfőző üveggömbje alatt a borszeszt/ Pinto: Elmegy a kisasszony lakására, Joseph: Igenis, kérem. Pinto: Hoz neki ruhát, cipőt, harisnyát, kalapot. Megmondja a szobalányának, hogy a kisasszony itt aludt nálam és estélyi toalettben nem mehet ki fényes nappal az uccára. Joseph: Igenis, kérem, Pinto: Rohanjon fiam. Üljön taxira. Joseph: Igenis,kérem. /Elmegy/ Pinto: /egyedül marad, szikrázó kedvében fölhúzza a gramofont, rátesz egy lemezt, megindítja és a melódiát együtt fütyüli a gramofonnal. Ekkor csöngetést hall. Leállítja a gramofont. Ráfordítja a kulcsot a hálószoba ajtajára, majd kisiet az előszobába, hogy bebocsássa a vendéget. Egy pillanat múlva már jön is vissza az ékszerésszel együtt./ Negropontes: Milyen megtiszteltetés, Sajátkezüleg nyit nekem ajtót.