Hunyady Sándor: A gyöngysor ; Q 2053

21 Pinto: Mrs.Benson: Pinto: kellene tárgyalni... /élesen/ Kérem ! /majdnem könyörögve/ így tudora elintézni csak. Tessék ! /lecsatolja és a kerekes asztalra teszi a gyöngyét, az italospalackok mellé. Szeretné azzal a hatásos gesztussal csinálni, amit a tükör előtt betanult. De a mozdulata nagyon nyomorulttá válik. RimánkjJva néz a fiúra./ /mozdulatlanul ül, hosszú csönd után, fagyosan/ Dermesztő ! /Szünet/ Mrs.Benson: Ainosan/ Miért drágám ? Még rengeteg ékszerem van © ahaza, amit csak azért nem hoztam magammal, mert félek egy kicsit Európától.,. Aalaral keserves pajzánságot erőltet/... Egyszer már megszorultam Londonban, Mint egy diák... Tizezer fontot adtak rá kölcsön... És sejtelme sincs róla, hogyan szeretné megkaparintani Cartier... Pinto: /gőgösen/ Ezek még távoli dolgok. Egyelőre ugy vagyok,hogy a kezem sem tudom megmozdítani. Hogyan vegyem el ? Még rágondolni is borzasztó ! A^forditja a fejét, mintha látni sem akarná a gyöngyöt./ Mrs.Benaon: /panaszosan/ Ez csak azért van, mert nem szeret elég^ I Milyen önző I A gőgje több, mint az én nyugalmam, Pinto: Hiába. Nem tudom megtenni, Laura. Érzem a szemét, ahogy rámnéz. Nem bírom. Mrs,Benson: Oh, Istenem ! Micsoda gyerekség I Hiszen oda sem nézek ! /Az ablakhoz megy, hátrafordít, kinéz a cslllagfcs éjsuakába/ /mozdulatlanul vár néhány pillanatig, aztán elveszi és a frakkja bej.ső zsebébe teszi az ékszert. Egészen eddig nagyon büszke és formás volt, szinte hinni lehetett neki. Pinto: