Bródy Sándor-Emőd Tamás: Az asszony komédiája; Q 2039

Ib

. /A harmadik las ?an lebocsátkozik a dombról. Közeledik. Kis diatanciát tartva, megáll. Szem. el tartja A áxaot, de Évát nézi./ Ádám« /szemügyre veszi, aztán egyszerű, megállapító módon./ Másik Ádám. /A harmadik klnyul, végigsimítja Éva karját. Mint az ismerkedő gyerekek./ Éva« /örömmel./ Jó Ádám! Nem harap..! Ádám« /felemeli egyik kezét. Két ujját kissé begörbítve nézi, mintha számolna rajta. Tanácstalanul./ Van Éva egy. Van Ádám kettő. Éva« /visszasimogatja az idegent./ Ke félj. Hem megeszlek, csak megfoglak..! Ádám« /elrántja az idegentől.Tiltón./ He megfogjad! A harmadik« /nyújtja a karját Éva felé./ Kell még megfogni. Akarom. adása* /eme

lint a bott«./ Akkor megütöm. /Veri a mellét./ Ádám nagytigris. A harmadik* /5 is üti a mellét./ Én vagyok kigyó. Jöttem erdőből. Éva* /közéjük mutat./ Adás nagytigris, másik Ádám nagyklgyő. A harmadik* Kigyó tud csinálni tüzet. Klgyócslnál Ádámnak tüzet, ha Ad&> nekiadja Évát. Ádám* /hitetlenül./ Az nem igaz. Kigyó nem csinálni tud tüzet. A harmadik* Kigyó mindig tud tüzet csinálni, amikor akarja! /Felkap két követ, leguggol egy kis rőzsecsomóhozj a köveket gyftrsan egymáshoz ütögeti. Néhány ütés után a gaJLyrakásban piros szikra villan. Kis rőzsétüz gyullad./