Bródy Sándor-Emőd Tamás: Az asszony komédiája; Q 2039

ló. Piroska* György* Piroska * György Piroska* Ti Oyörgy Piroaka* nem hagylak itt. Se holnap, ao holnapután. Fogadjunk, hogy én irmon nem megyek el. Soha. Érted? 3oha de soha. Én itt fogok rieghalni. /Ütögeti a zsöllye támláját./ Itt. Ebien a karosszékben. Ke olyrn biztos, ahogy most benne ülök. Ka. /közelebb lép, de ahogy áll, merev éa érinthetetlen. Amit mind, nagyon eltökélt./ Idehallgasson, György. Tartozom magának agy vallomással. Csak reg;.« 1 akartam megmondani, de /vállmozdulattal/ mit! Maga becsületes ember ós én,- akármi vagyok is - becsületes vagyok. ­Holnap én magát elcsapom, de végleg! /ijedten./ Piroska! Én csakugyan itt halok meg. Ebben a karoszékben. Da mindjárt..! /szilárdan./ lit Ugasson. Ma éj *el itt marad. Ma még maradhat. Magáé a testem,- lelken. Egészen a magáé« egészen, nagyon és utoljára.- De csak ma. Holnap mát* nem. /megdöbbenve mered rá. Lassan emelkedik teste a zyöllyé« bői./ Piroska..Kern érten! Értsd meg* ez az éjszaka még a tied. 3zeresd ki magad. Ma még szerethetsz, öucsuzz el tőlem* a testem párná­jától, karom érintésétől, a szám izétől, hajam illatá­tól. Sieaa, búcsúzz, múlik az Idő. Reggel menned kell és holnap nem jöhetsz már..! /megrendülve./ KI akar..? Csak nera?! Komolyan nem tré­fál? Ki akar., mint a mamát..? Be miért?., /egyszerűen, rá se nézve./ Mert magát megettem.- Meg-

Next

/
Thumbnails
Contents