Hebbel, Friedrich: Mária Magdolna; Fordította: Dr. Hevesi Sándor; Q 1347

- 28 csempészte. Elszörnyedtem, de erőt vettem magamon, hogy ne háborgassam, kiment a szobából, én lábujhegyén utána osontam. Fölment a padlás tetejére, a tekercs aranyat belehajította egy öreg ládába, a mely még nagyapám idejéből áll ott üresen, aztán ijedten körülnézett mindenfelé és a nélkül, hogy engem észrevett volna, megint elszaladt. Viaszgyertyát gyújtottam és átkutattam a ládát s megtaláltam a legkisebbik leányom bábuját, a cseléd papucsát, egy üzleti könyvet, leveleket és sajncs, vagy ftál'Istennek, nem is tudom, mit mondjak, legalul az ékszereket is. Oh én szegény anyám! Maégis csak gyalázat! Isten a tanúm, odaadnám az ékszert, ha meg nem történtté tehetném, a mi történt. De nem én vagyok a vétkes! És bármennyire becsülöm is az apját, hogy mégis a bátyját gyanusitottam, ez csak természetes volt, mert hiszen ő politúrozta az irószekrényt, vele együtt tűntek el az ékszerek, a mit én rögtön észrevettem, mert ugyanabból a fiókból Írásokat kellett kivennem. De eszem ágában sem volt, hggy mindjárt szigorú rendszabályokhoz nyuljunk, én egyelőre csak Adám törvényszogával közöltem a dolgot s megkértem, hogy egész csöndben próbáljon nyomozni, de Adam hallani sem akart semmi kíméletről, kijelentette nekem, hogy neki az esetet nyomban jelentenie kell és meg is fogja tenni, mert a maga bátyja korhely és adósságcsináló és a polgármester, sajnos annyit ád az ő szavára, hogy adám akármit keresztülvihet, amit akar. Ez az ember, nem tudom miért, de ugy látszik, halálosan gyűlöli a maga apját, befogta a két fülét s ezt ordította, amikor elrohant: ha nekem ajándékozta volna az ékszert, annak sem örülnék ennyire. A törvényszolga egyszer a korcsmaban apám pohara mellé tette a poharát és olyanformán bólintottmintha kocintani szeretne vele. Erre apám elhúzta a poharát és azt mondta: Piros kabátos,,kék hajtókás emberek azelőtt csakis fatalpú pohárból ihattak, és az ablak előtt, vagy ha esett, az ajtó előtt kellett megállniok szép szerényen és levett kalappal, ha a korcsmáros kimérte nekik az italt; ha pedig