Mikszáth Kálmán – Székely Jenőné: Töviskes látogatóban; Q 1327

ha on к azdéhém bt izélni az б nhgy' Jó , ágát urai v cl ki ;ye Imádhoz vét ©géas éle­tében, amivé 1 elhalmozta, 3 nap és 3, éjjel is beazélfc--tnék égy folytában még • :..-em tudnál : kibes zélni aszt ha fúrt' oeszélaék i--- • дЗ Töviskes r OstQd Ittz e mán lc-iiíém fai le a égem, nem porolnád/az egész atyafiságo­dat egy osizmavétel miatt /el veszi a nagy bugyeláriaát s leszámolja a pénzt a oc'izmadia kezébe/ Oszt mondja osck kend вйшт hogy dta vőne ezt a osizm't ha a eselédoiiiiüek is itt vennék. Csizmadiat Hal oszt áh hány cselédje van kendnek? .övi.k . : hát kendnek hány pár с .izmája var? Csizmadia: Amennyit itt ' lat , meg mógegyszer ennyi van itthon, i'övisk, /gondolkozva/ .át talán elég véna. Csizmadia /nagy csodálkozás . 1/ Miosoda? Hogy elég véna. Hát kicsoda az ur hogy ennyi cseladja vagyon, uram Jézus talán osak .tem a xöviskee Józsefxt&sz nemz... tes ur, bissen ennyi cselédje osak neki lehet • ^ b'öviskes-fc /szerényen/ gltánálta kend, mer biza az vónék. Csizmadia: Cztiz anyum, hiszen h én s-zt tudom, dehogy haszeitem véna ugy én a nemzetes oramékkal.. l'övisknanét Lém-e miné nagy oaj ha egy ilyen vén emberiek an no be а feje lágya, -tudj з-е kend azt, hogy kétszer gondolkozzál síig vgysaer kimondass valamit...... Csizmadiar .e tesaen Zokon venni nemzetes asszony, inkább oda adom e csiz­mákat a nemzetes .urnák agy ahogyan először kérte, ha minds.' mogv s • zi 6 fo­rintért . Töviakos: gyedben va-, megveszem mindent küldje akkor az egészet haza Bo­lonyóra majazter uram /most v.szi észre a kisfiút aki az egész jelenet a— latt szivére szőrit vs. a félosiz iát hallgatta okot/ Eat te kisfiam miért sző­rit od azt ... csizmát agy magadhoz, mint egy bábuí• Kisfia: OlyaJj szép csizma báosi, nem tudom eleget nézni, pedig nem iijren* se ew azejá- g ;yereknek való miht amilyen én vagyok, pedig én huszár leszek a hu­szárnak meg ilyen szép csizma kéli,- mart az a vilég le ;.lsö katonája, xöviair sné: Lelkecském hát igazán olyan uagyoá агеге-néd szt a csizmát? Kisfia: I. un igen n-gyon. xö Vis késnék: /az urár<. néz kérve/ Apjukom lelkem szóljon már v lamit ehez a kis huszárhoz. xöviskest /nn gfogja a osizma párját- ás odaadja a ki j fiúnak/ Szorisd osak ked­vesem ezt is -agadhoz. K-i 5fia: iJen szabad báosi szt Да vissza teszem, nec tudjuk ezt i;.i kifizetni mos «, nias még. meg édesapámba" csizmára való /a esizrsadiához/ de megkérném szépen a majú'zter bácsit, ne adja »1 ezt a csizmát az ószi vásárig, addig talán mejse ;iti a Jó íz tea édesapámat, hogy lesz annyi pénze amennyi ennek az ára ás-meg veszi nekem, с övi.- юз :. Vedd о .ak si fiacskám tőlem ..-eg veszem én ezt neked most oszt elte t>. szed magadnak te őszre. ' ^ Kisfiur eh Istenem mivel tudom én ezt valamikor megszolgálni a báosiaak. Eöviskaaz Majd megazólgálod nekem kis fij,am ha megnősz ás csakugyan huszár lesz belőled, megszolgálod nekem azzal, hogy hűséges katonája leszel еетгак ennek a mi szegény -orva magyar hazánknak. Szeresd a hazádat kis fi jam jobban mint ,:z apádat anyádat, mert magyar ak le .ni a legnagyobb és háazájához hü igaz magyarnak lenni a legszentebb boxog a rixágon," Mbárhova vessen is a sor­aod iljacskám hirdesa büszkén szerte а vixágon a ta mt jyar voxtoá^s max­auj Mi a hazaanoz minaiaaxaxig.

Next

/
Thumbnails
Contents