Meilhac-Halévy: Szép Heléna; Fordította: Karinthy Frigyes; Q 1196
» , — • ••• * - - ' -•• - '> VÍ5 • • ' 1 -ve, - -1 - 32 Heléna: Szivem vár, figyellek már, nailgatnom kéne tán, Nos jó, hiszen ez álom csupán. Páris: Szólj hát! Heléna:"" Mondd meg, de jól felexj, Hogy szebb-e Vénusz nálam? Páris: Királyné! Azért jutott neki az aima, Mert legyőzött az ő hatalma, Nem adott oly sokat, mint Te az etikettre. Heléna: Tán lengébb volt. Páris: Ne mondd. Heléna: A toalettje. Páris: Nem iedte be állát, sem vállát, Az Istenek szabták ruháját, Koszxüm rajt egy kis levélke volt csupán, Heléna, ó te szép, letérdelek eléd. Heléna: Minthogy csupán csak álom, Páris: Valóban ez csak álom, Heléna: Nos hát mivel csak álom álom xegyen ruhám. Páris: Mámoros áxom Heléna: Mámoros álom, szerelmi mámor tüzét Jiivánom. Páris: Isteni csodás, Heléna: Gyönyörű varázs xelkem mosolygó, Kár most a szó, Páris: Kár most a szó. Heléna: Isten csókja hull a fákról Páris: Soká. Heléna: Soká. Somáig tartson még e forró bűvös éj! Páris: Ejn ah! Heléna: » Ma minden bánat, sirba vesz, Csudás virágos álom ez, Mámoros álom, Tüz piros halálig perzselő kéj, Isteni álom, Örökké tartson e szerelmes éj, Az álom de szép, az álom de szép, Áldásáént Küldte tán az ég. /A duett végén Menelausz megjelen a nézőtéren. Felnéz a színpadra/'
