A zene szerepe az operettben; Q 790

- lo Az operett legegységesebb és legmélyebb hatást keltő ablakja - Vaszilina Kosub parasztlány, az uj élet épitésének tevékeny résztvevője Szovjet-Kárpátukrajnában, Kezdeményezésére az ifjúság kollektiv gyümölcsöst létesít a műveletlen, elhanyagolt terület helyén, Vaszilina alakja a r önében egybekapcso3.óaik a kürt vezérmotivumával. Már a lány első megjelenésekor pontos, lakonikus replikái a kürtnek, ennek a hucul pásztorhangszernek erélyes, hivó in« tonácmóira épülnek. Ezzel a módszerrel a zeneszerző hangsulyozni kivánja Vaszilina haladó törekvéseinek ás Szovjet Kárpátukralna uj életének megbonthatatlan kapcsolatát» Hasonló tipusu jellemzést láttunk Dunajevszkij "Szabad szél" c, operettjében is, ahol Marko partizán alakja elválaszthatatlan a szabad szélről szóló erőteljes partizándal vezérmotivumától. Jóval Vaszilina alakja mögött marad Alekszej Szomov leszerelt törzsőrmester zenei jellemzése. Inkább aranyifjú benyomását kelti, mint mai szovjet harcosét, Alekszej és Vaszilina lirai duettjeinek egyes epizódjai a 19, századé leji szalon románc-Iára hatását tükrözik. Az uj vonásait fedezhetjük fel Oleszja és Mi

kola « a mai hucul ifjúság képviselőinek alakjában, A szerény parasztfiú és az eleven, fürge lány alakja ez, amelynek semmi köze a nyugati burzsoá operett sablonos "operett-párjához" , Zenei jellemzésük alapjában a népdal-lira köréből indul ki. Újszerű megoldásban mutatják be a szerzők a hagyományos kómikus operettfigurákat

Q Az éles szociális szatiira eszközeivel rajzolják meg Bogdán Szuszik, a grófi kastély volt "intézőjének" és Filimon Krappa helyi kuláknak az alakját. Kapzsiságuk, mohóságuk, meggazdagodási vágyuk nevetést vált ki, amely a régi

? letűnő bur-* zsoá világ Ítéleteként hangzik. Ezek, a drámaírók által mesterien megrajzolt negativ figurák azonban nem kaptak társadalmilag .ugyan*» ilyen pontos zenei jellemzésts Szuszik és Atanasz apó duettje « egyszerűen vidám, komikus zeneszám, Kruppa és Paraszja Nyikanorovna kettőse pedig/"Tölgyfaág, nyi >.. .ág"/ kellemes népi koloritu z-ene

0 Sokkal helyesebb lett volna itt a zenei paródia, vagy a zenei gro« teszk eszközeit alkalmazni, amely még jobban hangsúlyozta volna e szereplők világos jellemzését, A "Havasi kürt"«ben Miljutyin mindössze két eredeti kárpátukrajnai népi dallamot használ felj a többi a zeneszerző saját szerzeménye, amelynek nagy része népdal jellegű» Különösen az I» felvonás fináléja telitett népdal-intonációkkal, amelyben többször is ismétlődik a "Kukorica-rica" c

e kárpátukrajnai dal. Ez a dal refrénként szolgál Vasz-ilina és ki kola kettőséhez, A dal egyes intonációs- és ritmuselemeit a zeneszerző más zeneszámokban is felhasználja. Azonban, ha figyelmesebben vizsgáljuk a "Havasi kürt" és különösen az I, felvonás fináléjának zenéjét, észlelhetünk bizonyos elhajlásokat a népi zenei stílustól, A kifejezetten népi jelenetek mellett mesterkélt, finomkodó szalon jellegű epizódokat, végy külsőleg hatásos, tárgy nélkül szép zenei számokat is hallani* amelyek nem függnek össze az operett zenéjével. Ilyen pl, Vaszilina kisebb ariosoja az I, felvonás fináléjában, amelynek formájag mester-