Raugul, Rudolf Davidovich: A színpadi arcfestés; Fordította:Balogh Pál; Q 709
g L Ü aj s z . I.- AZ ASCF3STÉS TECHNIKiJA. 1.- Anyagok. FESTÉKEK. - Kezdetben a színész csupán a mindennapi életben használt arcfestéket és egyéb anyagokat vette segítségül a színházi kendőzésre s azokat is csak ötletszerűen. A színházi arcfestés célját szolgáló különleges festőanyagok és előírások mindössze a XVIII.sz.óta ismeretesek* Az akkori idők arcfestékeiről részletes útmutatással szolgált Ii* Franz May heidelbergj orvos, aki könyvében 4" a következő ártalmatlan arcfestékek használatát ajánlja a színészeknek: Károsak az egészségre mindazok &Z Q,I*W bedörzsölésére szolgáló festékek, amelyek higanyból, vagy ólomból készülnek. Kevésbbé károsak a velencei fehér festékek, ha azokat nem közvetlenül az arcra kenjük, hanem a bőrt előbb két lat XJJSX®*** fehér viaszból, ugyanilyen mennyiségű rózsapomádéból és fél lat spermacetből + +kevert kenőccsel bedörzsöljük, irtai+ 4* 4* matlan a bizmutpor és a kagylómészből égetett, többszörcsen iszapolt krétapor is, úgyszintén a keményítő és a finom fehér bolus. A káros pirosítok helyett kinnabari, vagy szárított krapp vöröset, a bivalynyelv gyökeréből készült festéket, a kermesz bogyó levét és más ártalmatlan növényi festéket használjunk. A surma, amellyel a római imperátorok arcát a trinmphusok alkalmával pirosra festették, ártalmas áz egészségre. Mielőtt az arcot bárminő anyaggal megfestenénk, ajánlatos a bórt a fentebb leirt kenőeesal befödni. Sárga festéket bizonyos növényi gyökerekből és a sáfrány """•'Vermischte Schriften"von Franz May, Mannheim, 1786. + +Cet olaj. 4* ++ ÍAagisterium marcasita«
