Raugul, Rudolf Davidovich: A színpadi arcfestés; Fordította:Balogh Pál; Q 709

levéből lehet nyerni. A régebbi szürke festékek helyett sziléziai szürke agyagot használjunk, vagy pedig elégetett ás porrátört barackmagot, tiszta krétaporral keverve § fekete festéket végül parafa, vagy barackmag elégetéséből és prrátöréséből nyerhetünk. Imei egész tára ez egészségre ártalmatlan festékeknek, amelyekkel a szinész eszményi szépséget, vagy förtelmes rútságot varázsolhat az arcára.

+ Az előbb leirt festékekekét a szinészek általában egészen a XIX.sz.közepéig használták, amikor is feltalálták a zsiros arcfestéket. A zsiros arcfesték feltalálása a szinpadi világitástechnika fejlődésével függött össze. Ekkor tértek át ugyanis a szinházak az olajméesről a gázvilágitásra s az ujabb, erősebb fényben gondosabb, részletesebb és erőtel jesebb festésraódra volt szükség. Az uj követelményeknek a régebbi száraz arcfestékek már nem feleltek meg. Az arcfestés recepturájában azóta sincs gyökeres változás. A ma használt modern arcfestékek is ásványi vagy növényi eredetű, finoman őrölt, porrátört, kifőzött, kevert és szétdörzsölt anyagok, amelyek zsirban, vazelinban vagy viaszban oldott állapotban kerülnek forgalomba. Az arcfestés szinei végeredményben ugyanazokból az anyagokból készülnek, amelyeket a képfestészet használ. A festékek közül általában azokat választják ki, amelyek kevésbé ártalmasak és vizben oldhatatlanok, mert a vizben oldható anyagok beszivárognak a bőrbg, s ott tartósan vissza maradnák• A leggyakrabban használt arcfestékek a következők: fehér: cinkfehér /horganyoxid/ ZnO, sárga: az okker különböző árnyalatai /Fe^O^^O vagy Pe^O^áH^O/ kadmiumsárga /calciumsulfid/ CdS, krómsárga, kis adagokban fehér festékkel keverve PbCrO^, jdtxsxxxp±raxx»tk±mmKiaxxki3{Hakax±3: káxsxxkigKxy x/máxeg/x JígS* ^"Ártalmatlan kenőcsök és festékek szinészek számára". - Az "Általános hasznos tudnivalók és Találmányok Tára" c.folyóirat, 1795 aug.k.-Oroszul