Raugul, Rudolf Davidovich: A színpadi arcfestés; Fordította:Balogh Pál; Q 709

- 12 izx Az elmondott példák eléggé bizonyítják, hogy az arcfestés szervesen összefügg az előadás és a rendezés stílusával és szerves része a színművészet eszközeinek. Mihelyt ezek a változott szellem és a körülmények hatása alatt megváltoznak, uj színeket és formát ölt az arcfestés is. A szovjet xx±mmxtt színművészet bonyolult feladatot ró a színészre, akitől teljes értékű, hiteles és való élettel teli alakítást követel. Az emberábrázolás realizmusa pedig megkívánja, hogy a szinpadi cselekvő alak külső megjelenése is alaposan átgondolt, mélyenjáró legyen s ez az arcfestés módjában is kifejeződjék. A szovjet színésznek éppen ezért ismernie kell az arcfestés lehetőségeit és technikáját, hogy feladatának meg tudjon felelni. Csak igy lehet úrrá a sablonos faiBÜ eszközök alkalmazásában megnyilvánuló tespedő rutin felett. így kerülheti el a felületes általánosítást, a megszokottságot, amely kezdetleges módon ábrázolja a "határozott jellemet" vagy az "osztályellenséget" s csak igy teheti hajlékony és sokoldalú kifejező eszközzé a kendőzést, amely készséges szerszám a kezében. Tudnia kell az arcfestés mesterségét, mert csak igy hyujthat teljes és meggyőző alakítást, amely külsőségeiben is megfelel a szovjet színház stílusának és a szociaixls lista realizmus szellemének. I