Raugul, Rudolf Davidovich: A színpadi arcfestés; Fordította:Balogh Pál; Q 709

t - 21 A szinház azután más jellegű szinmüvek előadása alkalmával az emiitettektői teljesen eltérő eszközöket igyekszik találni /pl."Az élet drámája", "Az ember élete", A "Anathema"/,s igy elérkezik a tudatosan vallott elvek stilizált mKgHiááxáhaxx ábrázolásához. "Ennek megfelelően az eddigi plasztikus "rjepini" arcfestés helyett, amely mindenegyes ráncot, vonást erőteljesen hangsúlyozott, anyajegyeket, szemölcsöt stb.alkalmazott, előtérba lép egy másik stilus, amelynél az arc inkább sötét árnykép, mint háromdimenzióju valóság és szinte csak sikidomnak látszik". /Efrosz/. Az ember helyett az ember vázlata lép a szinpadra. "Ismét egészen más arafestő stilus érvényesül Csehov színmüveinek előadásakor. Itt a szinház egyszerre lemond az arcfestés bonyolult és gyakran furfangos módszereiről". "Az arcfestés stilu3a mindenkor a korszerű piktúra hatása alatt állott. A futurista, konstruktiv vagy az expresszionista törekvésekkel összhangban álló diszletek és jelmezek megfelelő uj arcfestést igényeltek s ebben az időben a szinész jelmeze és viselete ugyanugy a kompozició stílusához igazodott, mint maga az arcfestés is. Ilynekpl.a Kamara Sziház előadásin látott maszkok és arcfestések /"Salome", Princessa Brambilla" és más darabokban/. Ugyanez a törekvés jellemzi Sztelleckij művészi munkáját a "Fedor Ioannovics cár" előadásán, amely az ikonfestészet stilusát viszi a szinpadra. Ennek az elgondolásnak alapján azt ajánlja, hogy az igy választott általános stilusnak megfelelően az ikonokon látható arcokat kell arcfestéssel is utánozni, /24.ábra./ Az Októberi Forradalom korszakában csupasz téglafal, az arcfestés teljes mellőzése, katonai kellékek és a függöny teljes hiánya jellemzi a konstruktivista szinház előadásait."

1" +N.Efro8z: Moszkvai Művész Szinház. Mj.1924. - Oroszul. 140 1.