Raugul, Rudolf Davidovich: A színpadi arcfestés; Fordította:Balogh Pál; Q 709
- 12 ra, sokféle parókát, kalapot válogattunk ki, hogy megteremtsük a megfelelő külső megjelenést és ezzel együtt megtaláljuk a kellő hangot is; hogy fizikailag érezzük az alakítandó ázemély testét". /Sztaniszlavszkij./ A "Fedor cár" előadásának előkészitáse során X£r»ax±acxxxk±£x "Gremiszlavszkij a színpadin szereplő személyiségek és tömegek arcfestését /maszkját/ ábrázoló rajzok valóságos képtárát alkotta meg, hogy az alakított személyek egyéni jellemét minél Kráamik erőteljesebben kifejezze és ugyanakkor az előadás stílusának egységét biztosítsa". "Az előadásig aztán kialakulnak a rendkívüli kifejező erejő maszkok: Lupp-Klesnin kövérkés, hunout, szinte ragadós arca /Szanin alakítása/; kisparaszt kiváló példája ennek a rjepini izü "cárocska" is /F.Moszkvin alakítása/: haja a homlokon és a tarkón egyenes vonalban vágott, +sima; arca könnyedén puffadt; sárgásán sápadt; szakálla ritká3, valahogyan jelentéktelen; szemének tekinetete nyugodt, olyan, mintha nemrégen sirt volna; nézése kissé hasonló a betegéhez; ajka alig észrevehetően remeg és mosolya olyan, mintha valami bünt követett volna el". /24«ábra/ "Milyen szempont határozta meg, hogy mely színpadi figurákat és mely jellegzetes külső vonásokat kell ilyen gondosan újjáalakítani? Nem a stilizálásra törekvő irányzat volt ez a szempont, mert ez legfeljebb önkénytelen hatást gyakorolt, A döntő szempont egészen más volt: előszeretet a különleges, a kuriózum iránt. Ha több rajz állott rendelkezésre, akkor ezek közül a szokatlanabbat, a különlegest, a véglegest választották ki, mert ez sokkal jobban leköti a közönség figyelmét...." Amikor meglátták, hogy az egyik képen a népviselet-szerü ősi orosz fejkötő alól stílustalanul előbújtak a színésznő hajfürtjei, akkor ennek módfelett megörültek, mert az ilyesmi valósággal történelmi jelentőségű ujitásnak számitott". + + +Page hajviselet. + +fT.Efrosz: Moszkvai Művész Színház. 1924. Oroszul. 141 1«
