Raugul, Rudolf Davidovich: A színpadi arcfestés; Fordította:Balogh Pál; Q 709

- 12 maszk, amely csak a homlokot é s az orrot takarja el* Ez a maszk állítólag onnan ered, hogy az akkori idők egyik legnagyobb jogtudósának arcát hasonló alakú nagy anyajegy csufitotta el. Brigella: sötéttónusu barna álarc, amely eltúlzott módon egy napszitta bflrü bergamói arcát ábrázolja. Harlekin: arcát fekete álar boritja, az álarchoz durva körszakáll csatlakőzik. Kapitány: hatalmas, fe

^-tulgiot

^oajuszt visel." A hősök és hősnők alakja ugyanakkor megszépült, idealizálódott« Arcuk jellegét nem álarc adta meg, hanem az arc megfelelő festése. Az arcfestés technikájára vonatkozóan az akkori kor szinmüvészetéről és festészetéről szóló egyes Írások érdekes felvilágosítást nyújtanak. Cennio Cennini pl.1437-ben megjelent "II libro dell'arte" c.könyvében arcfestésre tojásfehérjében és növényi olajokban oldott festéket ajánl, sőt, tanácsokkal szolgál arra nézve is, hogy miképpen kell a festéket, vagy lakkot az arcról eltávolítani. Azt irja, hogy ennek legjobb módja az arc bedörzsölése tojássárgájával és utána lemosás meleg, korpás vizzel.VA müveletet többször meg kell ismételni" - irja. Leone de Sommi szintén igen nagy jelentőséget tulajdonit az arcfestés művészetének

4". Ezeket irja: "Az arcról nem kívánok bővebben szólni, mert a természetadta hibákat a művészet segítségével ki lehet küszöbölni, a szakállt meg lehet festeni, a forradást, a sebhelyet eltüntetni; festhetünk sápadt, sárgaszínű arcot, vagy pxax pirospozsgás egészségest; festhetünk fehér és barna arcot, vagyis olyant, amilyenre éppen szükség van. A magam részéről sohasem használnék álarcot, vagy álszakállt, mert ezek akadályoznak a beszédben. Hxáx Ha én osztanám ki a szerepeket és olyan színésznek kellene játszaAi egy öreg embert, akinek nincs szakálla, akkor ugy festeném ki az állát, +Leone de Sommi: Beszélgetés a színpadi művészetről. 1565« -