Solt Andor: Színház- és drámatörténetünk 1850-1896; Q 689

- ló 5 proletárok

kal»' , V

II<? Paulay Ed

e, lo 1836-ban született Tokajban, szülei papnak szánták, de ő ellenállhatatlan vágyat érzett a színpad iránt , 186o~tél 1863-ig a kolozsvári Nemzeti szinház tagja volt, 1863-ban szerződött a pesti Nemzeti színházhoz, ahol csakhamar kinevezték rendezőnek,, Egy súgóval törtónt incidense miatt 1874-ben megvált ettől az állásától, s a színművészeti Akadémia dramaturg-tanára lett. Szigligeti halála után, 1878-ban került a Nemzeti szinház élére, s tizennégyévi igazgatása alatt sikerült a színházat igen magas művészi színvonalra emelni. A "paulay-korszak" a Nemzeti szinház múltjának legfényesebb szakasza, váratlanul hunyt el - a megfeszített munka következtében - 1892' ben« •» Paulay rendkívül képzett, tanult, sokat utazott ember volt. Az orosz színházi viszonyokat nem ismerte, de tanulmányozta Laube, Dingelstedt, főleg pedig a neiningeniek stilusáu. Laube mellett* dolgozott is egy ideig» 2

0 Dingelstedt Laube utódja volt a bécsi Burgthsaterben® szinházpolitikáját és rendezői elveit a nagyburzsoázia fényűző igényeinek szolgálatába állította. A fősúlyt a minél hatásosabb, minél pompásabb képekre, díszletekre, a világítási és zenei hatásokra fektette. A színészi alakításban a mozdulatot lényegesebbnek tart totta a szónál; szerette a festői felvonulásokat, nagy tömegek mozgatását a színpadon» A mej.ningeni színtársulatot II-György herceg szervezte meg,egy kis német fejedelemség uralkodójac üdvari színházának együttesével 1874 és 189o között bejárta egész Európát» megfordultak Moszk vában is - Sztaniszlavszkij emlékirataiban beszámol arról a mély benyomásról, amelyet a meirmngeniek egészen uj játékstílusa reá gyakorolt. Különösen kiemeli a meiningeniek rendezőjének,, chroneg nek tel jasitmérvét j Pesten. 1881-ben v end égsz er epeitek a meininge. . * nie le.