Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688
- 39 - nem is ismerhette! - fel. A költői igazságszolgáltatással kapcsolatos optimizmusa is inkább az absztrakt humanistáé, aki feltétlenül hiss abban, hogy a szenvedély elkövette "bün" önn igában hordja büntetését. De a Dramatur/d-ai töredéke k pozitívumai köté tartozik, hogy Vörösmarty leleplezi a Kctzebue-féle"érzékeny drámái: "mögött meghúzódó nyárspolgári- álerkölcsök o védelmébe ve3zi a- francia a rámákat az erkölcstelenség vádjával szemben. 12. A Dramaturgiai töfredékek-e n kivül nem jelent meg több tisztán elméleti cikk Vörösmarty tollából, további dramaturgiai működése gyakorlati irányú volt: az.ott kifejtett elvek alapják foglalt állást drámairodalmunk és sziniélotünk aktuális eseményeivel kapcsolatban. Könyvalakban megjelent drámáról mindössze négy bírálatot irt: Szigligeti Ede: Dlenos-érol. Tóth Lőrinc: Ronow Ame e c. történeti drámájáról és Alkonyaiko r cimü bohózatáról, valamint Teleki László: Ke.r/encéről. Vörösmarty méltányclta fiatal kortársainak törekvéseit és építőjellegű bírálattal igyekezett fejlődésüket előmozdítani. Tanácsokat gtdott kritikáiban, hogyan lehet jobb elrendezéssel, a cselekmény gazdaságosabb, logikusabb felépítésével biztosítani a ssinihatást,a jellemrajz elmélyítésével, gondosabb, dagályos szóvirágoktól és lapos prózaiságoktói egyaránt uiegtisatott drámai nyelvvel fokozni a költőiséget. Hint a Dramaturgiai toredékek-bcn? kritikáiban is védelmébe veszi a romantikus szinmü7ek morálját. Első pillantásra talán ugy tűnik, hogy Vörösmarty drámabírálatai/ nem eléggé harcosak. De Vörösmarty tudta, hogy "az eredeti dráma á iíanzoti szinház lelke, ""azon kétértékű kincs, amely ugyan az irodalmat gazdagitja, s ha jeles, örökíti, egyszersmind közhatás sal van a nemzet életére,melyből vétetnie kell" 4 ezért szeretettel, féltő késsel nyúlt annak minden eredménnyel biztató megnyilvánulásához.
