Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688

- 27 zalmas történetet lélektanilag is elfogadhatóvá tenni, de a szertelen indulatok rajzában kevés a realitás. Az eseményeket mégis csak a külső bonyodalom, az véletlen, a felismerés, stb. viszi tovább. A darab valóssásrütlenségét fokozza az, hogy a cs4eknénynok nincs történeti háttere, csak egyetlen elejtett célzásból sejthető, hogy a cselekmény Bethlen Gábor korában játszódik. A nevektől eltekintve hiányzik belőle a nemzeti jelleg. A korabeli német dráma-stílu33al szebben a darab pozitívuma viszont, hogy mentminden érzelgősségtől. A Vérnás

z 1834-ben került szinre Budán. A színtársulat gondosan készült az előadásra, sikere is volt vele, különösen Fáncsynak, aki Banó deák szerepét adta. ő vitte magával a Vérnász-t vidéki vendégszerepléseire is. A Vérnás

z hosszú ideig a legtöbbet játszott magyar színdarab volt. Jellemző a kor viszonyaira, hogynft cenzúra törölte a szöveg néhány antiklerikális vonatkozású részletét. így Banó deák szerepéből azt a monológot, amelyben a deák elmondja, hogy megszökött a kolostorból, mert megutálta a papok társaségát /II. felv./ vagy Telegdinek az I. felvonásban Gerővelefolytatott párbeszédéből azt a kitételt, hogy Gerő mindig igazat mond, nem ugy, mint a "rókatorkos 3 »őt őves papok", akik "egymásba cáfot s kórhozást idéznek". 6. 1838-ban jelent meg Vörösmarty Marót bá

n c. drámája. Ennek a drámának a tervével költőnk mintegy 5 évig foglalkozott. A dráma tárgya még sokban rokon a Vérnász-szal. de érettebb, komolyabb nü, ssinszerübb is, művészibb is - látszik, hogy közben Vörösmarty elmélyedt a dramaturgiában és elszakadt a német romantikától. Drámáiban ekkor már a francia fonantikus iskola eredményeit használta fel. Horváth Márton figyelmeztet arra Vörösmarty születésének 150. évfordulója alkalmából tartott emlékbeszédében /Táráadalmi Szemle 1950. december/ hogy különbséget kell tenni némot és francia romantika között