Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688

- 24 • • mespár nem tudná célját elérni. ., * . 4. Vörösmarty következő drámájában, a Kincskor esők-ben /1S32/ a Csongor és Tündében érintett egyik problémát dolgozza fel, ezúttal "reális" környezetben. Záhony, a vén kincsásó, a fukarság és a kincsvágy megszállottja, fáradhatatlanul keresi Béla király legendás elásott kincsét. Leánya, Jolán, Szilágyot, a szegény ifjút szereti, akitől azonban az apja megtagadja a leány kezét, mert a- gazdag Várihoz akarja nőül adni. Ez a Vári titkon haramiavezér. Szilágyi tudja, hogy csak gazdagsága révén nyerheti el Jolán kesét, ezért ő is beáll kincskeresőnek. Egy barlangra akad, amelyben Vári rejtőzködik zsiványaival. Ez meglátva vetélytársát, mint szellem /!/ megszólal a barlang mélyén s azt mondja Szilágynak, hogy itt van a kinos, de azt csak Jolán veheti fel, hozza őt ide magával éjfélkor. Az ifjú ráveszi erre kedvesét, hogy men^jenek el a barlangba. Vári emberei itt Jolánt elrabolják, a haramiavezér pedig megviv Szilággyal. Jolán kiszabadul a rablék kezéből, a vivőkhoz rohan, de Szilágy kardjától találva, holtan leroskad. Szilágy leszúrja Várit, majd önmagát öli meg. Zágony közben megtalálja a kincset, de elvesztett 3&ányát, s .élete értelmetlenné vált. A \ A A Kincskereső

k-nek tehát az lenne az alapeszméje, hogy a pénzhajhászás, a gazdagság nem hoz boldogságot. Ezt a gondolatot Vörösmarty az álromantikus német dráma selejtes színpadi eszközeivel * ísj próbálta ábrázolni. A kettős életű uri zsivány, sziklabarláng rablétanyával, k sértet, mindez a korabeli német rablőromantika motívumaira emlékeztet. A mü hatását a mi szemünkben gyengiti az a körülmény is, hogy a darabban az elásott kincs, mint valóság szerepel s az iró még célzás formájában sem birálja vagy teszi nevet-