Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688

ségessé az ilyen babonát. Másrészt a fiatal szerelmesek pusztulását a z okozza, hogy Szilágy hisz a szellemekben. Az ir<5 tehát nem foglal világosan állást a babonával kapcsolatban. A darab legsikerültebb jelenetei azok, amelyekben Várinak a haramiavezérnek bandája lép fel. Vig Bandi és társai népi alakok, akiknek körében Vári rágyújt Arany Laci, a nép emlékezetében élő betyár nótájára. De az a népies epizód sem tudja a darabot megmenteni.A Kincskereső

k 1854-ben Budán szinrekerült, de nem nagy sikerrel. Szereplői közül a legjobb Megyeri, aki Zágony alakjából tragikomikus jellemet formált. A közönségnek legjobban a betyárok tetszettek - jeléül annak, hogy az idő már megérett a népszínmű kialakulására. 5. A Magyar Tudományos Akadémia, amelyet Széchenyi István 1825-ben alapított, sok huzavona után a bécsi kormány akadékoskodása ellenére 1850-ban megkezdhette működését. Az Akadémiának egyik legfőbb gondja a magyar dráma és színészet ügyének tárgyalása: gondoskodott * * a külföldi klasszikusok jó magyar forditósáréi, s pályadijakat tűzött ki eredeti magyar drámákra. Az első drámai jutalmat 1855-ban Vörösmarty nyerte el Vérnás

z c. szomorujátékával. Az Abadénla birálata kiemeli a drámával kapcsolatban, hogy "a charakterek váltóza tossága és nagyobb részt hü kifejezése, a külön /különböző/ indulatuk való és érdekes festése, szerencsés alkotás, hő poetai-szellem, dagály nélküli szép dictio, tiszta nyelv és verseiéi nemesakk eddigi szomorujátékaink közt első helyre érdenesitik, hanem játékszini sikert is Ígérnek." Ez a birálat azért jellemző, mert megmutatja a kornak egy jé drámával szemben támasztott igényét. A dráma Vörösmarty azon müvei közé tartozik, amelyekben a feudális anarchia rémségeit ábrázolta a romantika borzalmat keltő eszközeivel A drámai cselekmény előzménye az, hogy egy Telegdi nevü várúr két