Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688
18 makba. Történeti szomorújátékaival erősítette a nemzeti érzést, vígjátékaiban társadalmi levegőt vitt be, reális társadalmi kérdéseket vetett fel. Darabjai m ndig az uj győzelmét hirdetik a régivel szemben, a hazafiasan gondolkodó ifjúság fölényét az avult életformák között megcsontosodott, fejlődésre képtelen öregekkel szemben, Kisfaludy kiterjesztette a nyelvújítási mozgalmat a színpad területére is,s ügyesen felépitett darabjaival példát mutatott a szinszerü drámaírói technika helyes alkalmazására. III. Vörösmarty Mihály. A800-1355./ 1. Vörösmarty Mihály szemtanúja volt 1819/20-ban Kisfaludy Károly szini sikereinek és saját bevallása, szerint ekkor határozta el, hogy ő is megpróbálkozik drámaírással. Még a Zalán futás a előtt megirta Salamo n és Zsigmon d c. dráááit, de nem adta ki őket. A Salamo n kéziratát megmutatta azonban barátainak, s ezek birálata és tanácsai pyomán a darabot átdolgozta s 1827-ben kiadta. Az ötfelvonásos dráma az átdolgozás ellenére is gyönge alkotás; túlságosan eposzias, helyenként meg lirai áradozásu. Vörösmartynak ekkor még nem volt fejlett szinitechnikája, vidéki nevelősködése és patvaristasága alatt nem volt alkalma ssinpadi ismeretekre szert tenni, csupán olvasmányaira /Shakespeare, Goethe, Calderon/ támaszkodott. A Salamo n tárgya a történetből jól ismert esemény: az idegen befolyás alá került Salamon király félti a hatalmát a királyi hercegektől, GézátóLés Lászlótól. Az ellentétet a maga malmára akarja hajtani Vid, a gonosz tanácsos. A király és a hercegek között végülis nyilt összeütközésre került sor és Salamon Mogyoródnál csatát vészit. A nemzet Gézát választja meg uralkodónak, Salamon elbúj dosik. Babits Mihály azt állit ja az ifjú Vörö3nartyról irt tanulmányában,
