Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (Kezdettől Katona Józsefig); Q 686

- 23 játszottak. Kelemenék színtársulata nem csak prózai, hanem zenés darabokat is adott elő. Sokat játszott énekes játék volt Pikko herceg és JuttkajPerzsi / a bécsi Haffner darabja, zenéje a pesti Chudy Józseftől/, kedvelt műfaj volt az u.n., Katonadráma, azon kivül a falusi környezetben játszódó népies jelenetekkel tarkított vígjáték) ez utóbbiban már a magyar népszínmű első osiráit kell látnunk. /1773 - I805/ Csokonai 1793» május lo.-ón levelet irt Debrecenből a pesti színtársulat igazgatóihoz, amelyben felajánlotta "lőcomédiá"ját. Kelemenék azonban - ismeretlen okokból - nem válaszoltak, igy a felvilágosodás legnagyobb költőjének drámái - mind a magyar dráma és színészet, mind Csokonai drámaírói fejlődésének nagy kárára - nem kerültek színpadra. Csokonai drámái részb

en fordításo

k / Metastasio : Az_elhagyg>t£ ßido

x énekes játék. Schikaneder - Mozart '>_Á_varázssig

t JTasso i Amyntae, stb./, részb

on eredetie

k. Ez utóbbiak közül a legjelentősebb a JJempofői /kötelező olvasmány!/ A „íompgfői hatalmúé támadás a feudális nemesség és ennek szövetsége so, a feudális egyház ellen, Csokonai maro gúnnyal pellengérezi ki az arisztokraták, u nemesi gavallérok, a szerzetesek müveletlenségét, kulturális elmaradottságát; keményen ostorozza közömbösségüket, sőt önzőén ellenséges magatartásukat; amelyet a. " nemzet kicsinosodása" iránt tanúsítanak. A társadalmi viszonyoknak művelődési szempontból való bemutatása koránt sem jelentette az osztályharc leszűkítését, A racionalizmus filozófiája szerint a közjó ós egyéni boldogság a kiművelt észből fakad, a társadalmi haladás tehát a műveltség,