Pogogyin, Nyikolaj: Amikor lándzsát tőrnek; Fordította: Áchim András; Q 661

* - 27 BRESKO

: Gondolkozom. Valaha xa-^d elmondom, .azért jöttem, hogy megifi mer tees ezzel a te Osebakóvóddal. L IBlCSOV /irónikuean/: a ennek az ia mere to égnek a kedvéért már hajnalban iderohansz hozzám. BRESKO: Hogy érted? Roei z hangulatban vagy? LOBAOSOV: Te Moszkvába pihenni ruocansz le, én meg hat-lmas gépezetet ír -nyitok. /Gaenget. AZ ajtóban megjelenik Ljuba./ Ljuba, kéretem Oöeba;<ovotl Mit óhajtasz jkís tőle? BRESKO: Lelkes .követői uk&átak. LOB

AOSOV: Micsoda? i(

iit oeezélez? Osebakov még a nyilvánoséig elé sem lépett ée te nvírie a követőiről beszélsz? BRESKO: Pongyolán fejeztem ki magim. Egyik eszmetárBa, egy fiatal mikrobiológus szomjúhozza a Caebakovvai való találkozást. LOBAOSOV: Hallottad egyáltalán, mit Összehordott a tegnapi ülésen? BRESKO: Nekem minaenesetrc tetszett. Annyi szent, láttam egy temperamentumos embert, akinek szive van. Természetes nehézségei lesznek, de az élcsapatnak mindig nehéz. LOBAOSOV: Te máris találtál a számára követőketl BRESKO: Találtam. Talán n

em tetszik neked? Mindenesetre a te helyedben egy ilyen nagyezabieu dolog jobban nyugtalanítana. LOBAOSOV: Más szóval $ aj esz..ék fuvallatát érzem. vele Nagyon kérlek: nulut-zd el, ne beszélj a kis ér létéiről... Ne szédítsd a fejét, ugy ifi a fejébe szállt... BRESKO: Mit oeinaljak? a^odelmeakeáem. /Az ajtóban megjelenik Osebakov./ LOBAOSOV: Gyere oscjt, Osebakov elvtárs, ismerkedjetek öseze! BRESKO CSEBAkOV: XBXXB8VXX /megnevezi magát á k< ményen kezetezorit/: Nem zavarom önt Engem nem. Esetleg az igazgató elvtársat... Nem tudom...