Gorcsakov, Nyikolaj: A színházi előadás rendezése; Q 603

- 15 Hogyan kezeli a gyakorlatban a rendező a saját elképzelését? A miivész, legyen az akár iró, szobrász, rendező,vagy zeneszerző, állandóan figyeli az életet, aktivan részt vesz benne, anyagokat gyűjt, meghatározza a témát, tanulmányozza az eseményeket és az emberek jellemét. Azután beköszönt az a pillanat, amikor minden, amit a művész látott és összegyűjtött, megtermékenyül a saját ötleteivel és igy keletkezik az elképzelés - az uj művészi alkotás terve, A "Revizoriban - irja Gogol - elhatároztam, hogy egy csoportba gyűjtöm mindazt, ami Oroszországban rossz és igazságtalan és egyúttal nevetség tárgyává teszem mindazt, amiről akkor tudtam és ami azokon a helyeken és esetekben történt, hol az emberektől mindennél jobban követelik az igazságot." Gogol a szavai, az első utalások voltak a jövő zseniális müvéről. Csehov "Sirályán" való munka eredményeképen Sztanyiszlavszkijban nagyszerű rendezői elgondolás született meg: "Este van, kel fel a hold, két ember - egy férfi és egy nő jelentéktelen szavakat váltanak egymással, melyek legfeljebb csak arról tanúskodnak, hogy nem arról beszélnek, amit éreznek /a csehovi emberek gyakran viselkednek igy/. Távol egy zongorán unalmas korcsmai keringőt játszanak, amely a környezet lelkiszegénységére és kispolgárságára utal, Hirtelen - váratlan sirás tör ki a kislány szenvedő, szerelmes szivéből. Azután csak egy rövid felkiáltó frázist "Nem szabad.., nem szabad..» nem szabad..." Ez az egész jelenet formálisan semmit sem mond, de a türelmetlen érzések, visszaemlékezések roppant társítását váltja ki. A reménytelenül szerelmes ifjú, egy esztelenül, unalomból megölt gyönyörű sirályt helyez a szerelmesének a lábához. Ez egy csodálatos élet szimbólum. Vagy pedig - a prózai tanár unalmas megjelenése, aki a feleségét egy és ugyanazzal a frázissal zaklatja, melyet az egész darab folyamán hajtogat neki: "Gyerünk haza, a kicsike sir,.," Ez a realizmus. Azután hirtelen az anya szitkozódás ónak váratlan undorító jelenete a fiával. Majdnem naturalizmus. 1/3984. - Pné