Gorcsakov, Nyikolaj: A színházi előadás rendezése; Q 603

"Mindennél jobban óvakodjunk attól, hogy torzképpé váljunk. Semmit sem kell torzítani. Minél kevesebbet gondol a színész arra, hogy nevettessen és nevetséges legyen, annál ne­vetségesebb lesz maga az alakítás... Mielott a színész az alak szeszélyeit vagy apró külső különlegességeit megragadná, értse meg annak általános emberi kifejezéseit. Még mielőtt a jellemét megvizsgálnánk, meg kell állapítani, hogy az alak mire hivatott, mik a gondjai és a bajai, melyek az életét betöltik, amelyeken a sorsa megfordul, mik a törekvései és a gondolatai, Miután a szí­nész megértette a kiválasztott szerep legfőbb gondját, telítőd­jön meg vele, sajátítsa el minden gondolatát és törekvését, ugy, hogy azok az egész előadás alatt a fejében maradjanak, az egyes jelenetekre nem is kell gondolnia. Maguktól is kiformálódnak, ha a színész komolyan és odaadóan foglalkozik azzal az üggyel,amely az ábrázolt személyt foglalkoztatja... A "Revizor" utolsó "-'jelene­tét különösen okosan kell játszani; Itt már nincs tréfa és sok személy helyzete tragikussá vált. A polgármester helyzete minden­kinél meglepőbb. Lesz, ami lesz, de egy ilyen üres és hitvány kö­lyök által, akinek még rendes kinézése sincsen, hiszen olyan,mint a gyufaszál /mint ismeretes, Hlesztákov sovány, a többiek pedig mind kövérek/ - olyan gorombán becsapottnak érezni magát - nem tréfadolog. így beugrani annak, aki eszes embereket, sőt mesteri szélhámosokat is rá tudott szedni! Végül, mint a villámcsapás éri a valódi revizor megérkezésének hire. Megkövül. Széttárt karokkal és hátravetett fejjel mozdulatlanná válik és körülötte az egész szereplő csoport különböző helyzetekben megmerevedik. Az egész jelenet egy néma kép, ezért ugy kell össze­állítani, mint az élő képeket szokták. Minden személynek a jelle­mével összhahgban, a félelmétől és a megrendüléstől függően, meg kell határozni azt a pózt, melyet a valódi revizor megérkezésének hire vált ki belőle. Ezek a pózok semmikép se hasonlítsanak egy­másra, különfélék és változatosak legyenek^ szükséges, hogy min­den szereplő emlékezzék a saját pózára és azonnal fel tudja ven­ni, amint a végzetes hir megüti fülét. Először ez kényszeredet­ten fog sikerülni és valami automatára fog hasonlítani, de később, néhány próba után, attól függően, hogy mennyire mélyül el a szí­nész a saját szerepében, a részére meghatározott pózt megtanulja, természetessé és sajátjává válik. Az automata merevsége ós az esetlensége eltűnik, és ugy látszik, mintha magától alakult vol­na ki a néma kép... Gogol e felhívása a "Revizor"-t játszani akaró szí­nészek részére rendkivül értékes. Pedig ez csak a tizedrésze a "Figyelneztetés"«nek! Az általunk közölt részletekben nincsenek benne azok a nagysze­rű jellemzések, melyeket Gogol a vígjátéka szereplőiről adott. A darab kidolgozásakor a rendezőnek feltétlenül el kell látogatni a történelmi és irodalmi muzeumokba, hol az iro­1/3984. - Pné

Next

/
Thumbnails
Contents