Bereczky Erzsébet-Gláser Magdolna-Szőnyi Sándor: Színház- és drámatörténeti jegyzetek; Q 558
- 6 / \ % 1 • / * A hivatásos világi színjátszást egy 0 Kun i nevU táncosnő teremti meg a XVI »században,aki országjáró társulatával már a feudális küzdelmek történeti anyagát dolgozza fel ós adja elő rendkívül népszerű,természetes táncjátékaiban,a Kabuki-baa. i A hagyományok megszegésére liivatkozó japán uralkodéosztály meggátolja est az eleven színjátszó mozgalmat: megtilt ja,hogy a régi szokástól eltérőenyférfiak és nők közösen szerepeljenek 0 Kuni ós követői társulataibanr lG52-ben a színjátszást teljes egészében betiltják,mert a színészek jelmezei megközelítették a csak császároknak £s környezetüknek engedélyezett öltözetek ós frizurák szépségét,pompás kivitelét. A rio játék egyeduralkodó lesz,hogy lépésről-lépésre kiszámított és megmerevedett formájával is a váltóstathatatlanságot hirdesse. Ebben az időben terjedt el a báb-és árnyjáté k szóles kőrben,"üisonyűra a szinliázi tilalom ollensulyosására. A tilalom megszűnése után a . abuk i éli fénykorát.Edo-ban /ma Tokio/ újfajta,a korabeli élet valóságos problémáit felvető darabokat imak ős adnák elő realista módon a Kabuki színházakban. Szinp&dteohnika l vívmányaik közül erre az időre esik a legjelentősebb^ for, észinpa d feltalálása. Kdo színpadi virágkorában a legünnepeltebb szinész Isikava banzsuro .a közvetlenül arcra festett színpadi maszk első japán alkalmazója volt.Egyszerű paraszt fiúból lett kora legünnepeltebb szinésze. üvészete te mész et es, realista volt.' Hagy riválisa volt az Oszakában működő sokoldalú,nagyműveltségű Szakata Toj ur o ,szinusz és drármiró .bűvészete alapjának
