Bereczky Erzsébet-Gláser Magdolna-Szőnyi Sándor: Színház- és drámatörténeti jegyzetek; Q 558

- 10 - , tragédiaÍrók, akik jobban elszakadtak a mitólogiától, már sokkal inkább az emberi jellemekből, törekvésekből adódóan épitik fel darabjaikat. Atschylos-mint már említettük^- főként a mondavilágból, a mitólogiából meriti témáit. Darabjainak fökonfliktusa általában a matriarchalis és patriarchalis világrend összeütközése, amelyben azonban az Író állásfoglalása pozitiv« teljes mértékben az uj, patriarchalis világrendszer mellett áll. Oltalomkeresók

. Danaos király lányai elmenekülnek az őket üldöző királyi?iak elől, nem akarnak hozzájuk menni feleségül. « Pelasgos görög királynál találnak oltalmat, aki az emberi szabad akarat hive, országát mintaszerűen vezeti, a nép tanácsára támaszkodik. Pelasgos király egyedül nem dönt semmiben .Azt mondja« De én előbb Ígéretet sem adhatok, Amig egész népem <el nem közöltem azt. íz az eszme Aischylos mélyen demokratikus érzelmeit jellemzi. Következő darabjában, a Perzsákba

n korabeli témát dolgoz fel. 480-ban a görögök fényes győzelmet arattak a perzsák felett Salamisnál. Ezt a győzelmet örökíti meg a darab. Érdekes módon a színhely nem Görögország, hanem Perzsia fővárosa. Ide érkeznek a hirek a csatáról, a csata elvesztéséről. A szemünk előtt omlik össze egy birodalom, amelynek alapja a zsarnokság. A perzsa uralkodó nem törődik azzal, hogy népének a háborús veszteség mennyi áldozatába korült, hanem a nép akarata ellenére is uralma további fenntartásán fáradozik. Itt is élesen megmutatkozik, manny

ire szerette Aischylos Athén demokratikus berendezkedését. Itt emiitjük meg a Heten Théba elle

n c. tragédiát, bár időrendben később következnék. A darab félig mithikus témával foglalkozik. A thébai uralkodó család két fiáról szól, aki* apai átok miatt e ymás ellen harcolva, egymás kezétől esik el. azt a