Bereczky Erzsébet-Gláser Magdolna-Szőnyi Sándor: Színház- és drámatörténeti jegyzetek; Q 558

Azután a szkéné emeletes lett* AB emeleten játszódtak le a rendkívüli események. Juripides korában - amikor már / Igen gyikori volt a "deus ex machina" - Itt, a szkéné tetején jelentek meg az istenek és megoldották a darabot. /A "deus ex machina"—val még fogunk foglalkozni./ i görög színésze

k a társadalomban igen előkelő helyet foglaltak el, tisztelték és szerették őket. A színészi pálya biztos raególh©tést^iyuj

to11. öophokles idejében, az ó javas— latára

(a színészek egyesületbe tömörültek, ilztf az egyesület igen hasznos volt abban a korban is, de főleg az utókorra nézve. Az egyesületbe tömörült színészek pontosan leirták a darabok szövegét, és igy maradt fenn a klasszikus tragédiák egy része. A színészi élet legfejlettebb Athénbon volt. Innen jártak el vendégszereplésre is. AZ athéni színész ktöl tanultak a többi színészek. A drámairodalom hanyatlásinak korában /III.sztól/a művészek képzettsége csökkent és a társadalomban elfoglalt helyük is bizonytalanabb lett. A görög színészek legfontosabb kifejező eszköze a nyelv volt, d© ruhában, jelmezben és a naozkban is ar a törekedtek, hogy mind fÖfejezőbb legyen. A tragédia szereplőinek nemük, koruk és társadalmi állásuk szerint különbözött a jelmezük. A kórus tagja

i mindig olyan ruhát viseltek, mint a darabban előirt városi polgárai. így például ha a kórus athéniekből % tevődött össze, akkor athéni ruhát. De előfordult az is, hogy valamilyen stilizált ruhában jelentek meg, például Aristophanes vígjátékaiban különböző állatokból állt a kórus, A színészek öltözők

é sokkal bonyolultabb volt. Ha elképzoljük a görög színház hatalmas méretét,akkor érthetővé válik a viseletük. A színészeknek meg kellett nőniök a színpadon, ^zt ugy érték el, hogy rendkívül vastagtalpu cipőt /kothurmis/ viseltek. A ruha