Útmutató a művészetpolitikai előadássorozat hallgatói számára. 2. szám; Q 472
- 38 - ' jével, az angol származású Lady Milforddal, Kancellárja, von Walter segitségére siet azzal a tervével, hogy a fölöslegessé vált hercegi szeretőt fiához, Ferdinándhoz adja, s ezzel négy legyet üt egy csapásra: meg az addiginál is jobban .lekötelezi a herceget, megadja a módját, hogy az államügyekben is befolyásos Lady Milford továbbra ia az udvarnál maradhasson, mint Ferdinand von Walter őrnagy felesége, fiának olyan asszonyt szerez, akit a legbensőbb szálak kapcsolnak a trónhoz és mindezzel a maga hatalmának épületét ujabb pillérrel erositi meg. Von Walter kancellárnak nem kényes a gyomra, nem válogat az eszközökben, de a hatalmat nem akarja kezéből kiereszteni! Hogy Ferdinánd szeret valami kis polgárlányt? Igen, erről hallott, dehát mit számit az! Meg azután, ha Fedinánd annyira bele van bolondulva, nem kell elvesztenie akkor sem, ha házasságot köt Lady Milforddal. Von Walter kancellárnak nincsenek erkölcsi gátlásai'/ az ő erkölcse a hatalom és semmi egyéb, Ferdinánd azonban váratlanul makacs. Nem "sóvárog" azért a "kitüntetésért, hogy uralkodójával osztozhassék" fényes házassága révén, sőt apja tervét becsülete ellen irányuló támadásnak tekinti. Von Walter kancellár feudális udvaronci erkölcsével magasabbrendü, természetes erkölcsöt szegez szembe, amelyet a "világmindenség örök rendje" hitelesít. Lujzát szereti, é3 nem is akar lemondani róla, A kancellár nem szokta meg, hogy. akaratával más akarat merjen szembeszegülni. Hatalma birtokában brutálisan támad a polgárcsaládra, és Lujzát csak azt menti meg a pellengértől, hogy Ferdinánd végső eszközhöz folyamodik. A második felvonást befejező hatalmas jelenetben, ahol a kancellár önkénye és zsar=. noksága durva módszerekkel tombol a békés polgári otthonban, Ferdinánd megfenyegeti apját, hogy nyilvánosságra hozza azt a. véres gaztettet, amellyel eltette elődjét az útból. Ez hat, Lujza egyelőre megmenekül. De az erőszak helyébe most az ármány lép, A kancellár polgári származású titkára, Wurm, kinek a neve is jellemzi egyéniségét /^urm magyarul: féreg/, már régen pályázik Lujza kezére. Most elérkezettnek, látja az időt, hogy akcióba lépjen. Kieszeli, hogy Lujzátegy kompromittáló levél megírására fogják kényszeríteni, s a levelet Ferdinánd kezéhöz juttatják. Az ármányba Kalb /magyarul: borjú/ főudvarmesterf, a herceg környezetének legüresebb, legnevetségesebb figuráját kapcsolják be, Lujza majd hozzá irja a levelet. Kényszerítő esz- " közül pedig ott van Lujza apja és anyja. Börtönre kell vetni őket. s szabadságuk függjön leányuk okosságától. Attól nem kell tartani-" hogy fecsegni fognak, "Sem a muzsikust, sem a feleságát nem bocsátjuk szabadon addig, amig az egész család esküvel nem fogadja, hogy az egész ügyet eltitkolják ás a csalást igazolják" - véli Wurm. 2 A kancellárnak azonban kételyei vannak: " Megesküsznek rá? Mit ér az eskü, tökfilkó?" Wurm, a polgár azonban jobban ismeri a vallás erejét a 18. századi elnyomott német polgárság köréiben. És Schiller a polgárság erkölcsi fölényére akar rámutatni, amikor ilyen szavakat ad az arisztokrata-bérene Wurm szájába:
