Matkovics, Marijan: Álomvásár; Q 387
- 25 - t Kreso : Még mindig űzöd ezt a sportot? - Még nem untad meg? Vládó : Mihelyt a té"cfem meggyógyul, más sportot fogok űzni! - De képzeld, még erre sem untam rá. - Mit tegyünk, nekem nincs kinevezési okmány a zsebedben; én ma éjszaka nem utazom. De az ördögbe is, elutazom majd én is egyszer - természetesen nem Lakába, arra az istenhátamögötti vidékre, mint te! - Elutazom és, az anyja istenit!... /Ninához/ aztán majd képeslapokat küldözgetek neked, szép, fényezett képeslapokat, istenemre mondom, küldeni fogok! /Krésóhoz/ Mi van veled, te csali nézel rám és borzadozol? Mi? Hát persze, a biró elvtárs szemében mindaz, amit én teszek, kriminális dolog! Talán az én futballozásom is kriminális dolog volt? Mi? Ilyen és ilyen paragrafusokba ütköző' dolog! No, de azért talán még nem fogsz följelenteni? Mi? Vládó Kárász, hírneves irónk fia, éjszakánként idegen gépkocsikat lopkod, helyesebben kikölcsönöz, no de ez, az ilyen és ilyen ps„ragrafusok szerint ugyanaz! No, kérlek, bökj ki már te is valamit, te szent! Krésó : Rettentő unalmas vagy ezekkel a nyavalygásaiddal. Mára hivott... XXáSlX Vládó : Mit akar az a bestia, tán azt, hogy megint lekenjek neki néhány fleppnit? Krésó : Délelőtt, amig az előszobában, csomagoltam, sokáig beszélgetett velem... Vládó : Természetesen meggyónt?... Nina : /összerakja a házi feladatokat/ Furcsa, hogy te menynyire szentimentális vagy,Krésó, más bajával szemben... Vládó : Mi az, hogy szentimentális? Krésó a törvény, a rend és a rendszer őre! Embereket fog halálra it élni, börtönbüntetésre; néhány nyomorult kecske meg bárány miatt odalenn Lakában, azon az