Nép és színház; Q 375

-34kü kifejezőkészségről tanúskodik, melódiái gazdagok,harmonizálása,ritmikája, hangszinezése expresszív erejű /Johanna es Lyonéi mindkét adagio-ja, az Ardennes-i erdőben játszódó jelenetek csaknem teljes egészében, a kulminációs pont a reimsi székesegyházban, a kivégző jelenet/. Amellett, hogy a zene jól jellemzi a cselekmény teremtette helyzetet és hangulatot, költőiség, nemzeti sajátosság, jól átgondolt kontrasztok is kifejezésre jutnak benne. Ez elmondható a karaktertáncok szvitjéről, a legtöbb balett-epizódról, a Koronázási ceremónia jeleneteiről. Igen melódikusak és kifejezőek a balettzene alaptémái. Már az első taktusokban érződik, hogy szimfonikus lehetőségek rejlenek benne. Imponáló, hogy a szerző milyen művészien bánik a szólamokkal,tematikai kidolgozása sokoldalú, a zene drámai és érzelmi hullámzása rendkívül gazdag. Bizunk abban, hogy ezt az érdekes művészi kísérletezésben gazdag balettet a további előadások folyamán még csiszolni fogják, s a Jeanne d'Ar

c megtalálja az utat az ország és a világ többi balettszinpadára is. /V.Bogdanov - Berezovszkij, Szovjetszkaja Muzika 3.az. 1958./ 000 \