Nép és színház; Q 375
MACSAVARIANI : "OTHELLO" A Szovjetszkaja Kultur a 1958. III. 27-én a moszkvai gruz ünnepi hét eseményeit ismertetve, az " Othello" c. balett sikeré t emeli ki. Macsavariani magávalragadó zenéje, a ragyogó táncok és főként Csabukian i kiváló alakitása Othello szerepében viharos tetszést váltott ki. Nagy sikert aratott Cignadz e /Desdemona/, Kikalejsvil i /jago/ és Monavardiszasvi1 i /Cassio/, de kijutott az ünneplésből valamennyi táncosnak és Dimitriad i karmesternek is. Az " Othell o " zenéjéről ir többek között a Szovjetszkaja Muzik a ezévi 4. száma. A nemzeti művészet szelleme áthatja Macsavariani müveit akkor is, - irja a cikk, - amikor tulajdonképpen nem használ folklor-elemeket. Az "Othello" cimü balett erre a legjobb példa, amely a gruz zenében elsőnek fordul Shakespeare-i témához. Találunk az"Othello" zenéjében olasz népdal-stilizációkat, mór táncritmust és izes olasz táncelemeket. Mindez tökéletes összhangban van a lirai tragédia alapvonalával, amely a legjobban sikerült a szerzőnek. Amikor Macsavariani ilyen nehéz feladatra vállalkozott, mindenképpen számolnia kellett Shakespeare megzenésitóinek gazdag hagyományaival, főként Prokofjevével. Sok esetben eltávolodik a prokofjevi " Rómeó és Juli a " alakjaitól, de zenéjében van több hangszerelési és kivitelezési - sőt néha dramaturgiai - fogás, amelyek Prokofjevre jellemzőek /mai zeneszerző különben is nehezen mellőzheti ezeket/ - ez teljesen érthető és nem vet árnyékot Macsavariani alkotó egyéniségére, A Muzikalnaja Zsizn y /Zenei Élet/ cimü folyóirat 8. számában szovjet művészek nyilatkozatait közli az " Othell o " cimü balettről. Kabalevszkij : "Az Othello c. balettet gondolkozás nélkül az utóbbi évek legkiválóbb színpadi alkotásai köz é sorolom. Az előadás, akárcsak maga a mü, nagy hatást gyakorol a nézőre.Macsavariani, Csabukiani és Virszaladze olyan müvei gazdagította a mai balettmüvészetet, amely méltó az alapját képező shakespearei témához.Azt hiszem, ez a legnagyobb elismerés, amit el lehet érni." A továbbiakban elmondja Kabalevszkij, hogy az "Othello'^n kétségtelenül felismerhető a "Romeo és Julia" hatása. Kabalevszkij azonban nem ért egyet azokkal, akik ezt a balett hibájául róják fel. A "Romeo" a leghaladóbb modern balett, s hatása alól természetesen egyetlen koreográfus sem vonhatja ki magát. "Az előadásban elragadó az egész balettkar a csodálatos tehetségű Csabukianival az élen, valamint Virszaladze, a szinházi díszlettervezés avatott mestere és Dimitriadi, a nagyszerű karmester. Aki szereti az igazi művészetet, annak nagy örömet nyújt ez az előadás."
