Baranga, Aurel: A boldogság titka; Fordította: Temesvári Andor – Buteanu Aurel; Q 366

ÍJI/U

J ELIZA: Szép -jjála, hogy gondolt rá.... TEREZ A: ham is tetszik tudni, milyan finom valón... Ilikor látta, hogy sirark, még össze is szidott... .

/Mintha a legfrissebb hirt ^ u.1 ságolná/

o Mi lehat kijafeb, "áf viros szélén ! Anna azt beszéli^ hogy halottak és sebesültek is vannak ! Bemondta a rádió. Nem t^Szett hallani ? És egy kutya ugy üvöltött az éjjel az ab2(i^§) alatt, hogy majd megszakadt a szivem. Le is * mentem, hogy beengedjem, de nem tudtam kinyitni az ajtót /4tmenet

f néiküV

, //ea tetszik semmit sem enni ? ELIZA: Nem,Teréz. TERSZA: Igazán, tessék már valamit enni, hisz* tegnap óta egy falatot sem evett a nagysága. ELIZA: Nem vagyok éhes, Teréz.. T3RBZA: Jó, hogy legalább dg a villany. /Meggyújtja a többágú csillárt./. I V——' ELIZA: Oltsd el ! Bántja a szemempt. TSREZA/ eloltja p, csillárt ós meggyújtja az asztali lámpát

/: Ha mindig olvasni tetszik... Nem jól van ez igy nagysága... * / tessék elhinni... Nekem is hozott könyveket az emberem... Olvasok én is, de mértékkel... Jaj, olvastam egy regényt, nem tudom tetszett-e hallani róla,,, a háború alatt történik... egy ugyanilyen éjszaka... a hóviharban. És mind meg-halnak. /Hir-freien

/

» A telefon jó ? Ha az úr nem telefonáli , az azért van, mert nem volt honnan, mert a teleionok se szóltak. ELIZA: Höünan tudod ? TERESA: Annajmondta, ho y náluk megkukult a telefon is. Hiszen a a nagysága nem is tudja, mi van odakint... Mintha kihalt volna az élet. ^mitt-amott néhány vakondok turkál a hóban a lapátokkal. /Bölcselkedve/

^ f'etszik látni, nagys ga, mi csak bajlódunk, elkeserítjük az életünket, én a magaméval, c. 1230 Pag. tip: se bat 31 ríndurl X 65 semne