Sebastian, Mihail: Vakációsdi; Fordította: Ádám Ottó; Q 360

- 36 - ' ' orin ••: ltofan: Corira: ne^on: Corina: 3ta fan: valamiről, ha elf© 1 íj tik, hogy milyen nap van ma, már rén ildöznek. v.z az öreg is, ahogy fölkel röggel, ninos más dol a, minthogy iaejöjjö , és fölirja a t blárn, ho y aug. 5. aug. 6. aztán odaállnak a rádióhoz mindnyájan, hogy megtudják a pontos időt. /Indulattal/ -in nem akarom tudni, hogy hány óra van. n nem akarom tudni, hogy hány tra van. Li less holnap, mi lesz ma. Mi van ma? Egy szép nayoa nap. Nekem ennyi elég. Koraolyan mondom, osak nevetni tudok magukon. A dkor minden gondolatuk otthon van, egész na > azzal foglalkoznak hogy mi vaii ^uicareatben? Pedig tulajdonképpen se jilt sem hagytak otthon. Mindent, j ukkal hoztak, szok sokat, mosolyokat szarelmeket, emlékeket, maga azt kérdezte, akarja hogy uj JátfcS^ot kedzjünk? Akarom. De nem látja, hogy az ón játékom az uj játék? A "maguké meg áoska, öreg, szomorit Hogy hivják a maga játékát? rt Több neve van. De maga cinikus kislány és nevetni • • fog. Fél az én nevetéseitől? Hem. Tzt a játékot ugy hivják, hogy vakáci.sdi. De úgy is nevezhetnénk, hogy felejtősdi. vagy ha akarja: "boldogságosdi." Igaza M, ez tényleg n votsé ;es. Boldogságosat.. Mohé a játék? Hát persze, hogy nehéz, a boldogság az nehéz, P . bonyolult dolog. Tűr l-esen kell tanulni, módszeresen. °tthon Bukarestben ninos rá időm. Más dolgom van, sürgősebbek, nem fontosabbak, hiszen sea iaem fontosabb a boldogságnál, de sürgősebbek.