Brustein, Alexandru: Lumea Rea; Q 356
-loEffery: /restel Kos .önöm, sir. Blandois: Semmiféle köszönetnek helye nincs. Hisz egyik f"jellemvonásom a lovagiasság. Flintwinch: Kicsoda maga? És mit keres itt? Blandois: ippen errefelé jártam s amint a ház elé érek... egy fiatalembert látok kirohanni. Annyira sietett, oly felindultnek 1Hszőtt, hogy még az ajt<5t is nyitva hagyta, ás ime... máris ven szerencsém önök előtt 'llni. /Teítrális mozdulatot tesz yiirött kalapjával/ Flint .inchs /Effory felé sziszegve/ Elfelejtetted bezárni, te vén bagoly, /üjra rázni kezdi/ Blandois» /szinte felfalja őket tekintetével/ A gyöngéd becézésből Ítélve, önök férj is feleség, nemdebár? Rendkívüli örömönu e szolgál, ha turbékold galambokat látok. i lintv.inch: /Effory elé mormolva/ Kotrédj innen... /Miután Effory elmnt, néhány lépést tesz Blandois irányában/ Mit keresel itt? Megmondod, vagy sem? Blandois* Perdon, sz orditést mellőzzük... Még felriasztja a ház urát. Flintwineh: Először is a ház ura nekem nem p az mosol. Az üzlettársa vagyok. Másodsorban az én asszonyom nem ijed meg egykönnyen a csirkefogóktól. Még ha egy .gész banda tör rá, akkor sem. Ha halljuk, ki vele, mit keresel itt, vagy pedig tűnj el, de > gyorsan! Blandois: /megfogja Flintwinch állát/ Artnyoa Flintwinchem, te utolsó disznó! A modorod kissé bárdolatlan. De ma kegyes hangulatban vagyok. Hisz a béketűrés egyik főjellemvonásom, ^regyj és jelentsd Clennam asszonynak, hogy M.Blandois, Páriából engedélyt kér arra, hogv csókot leheljen kacsóira. Flintwinch: /dohogva elmegy/... a kacsóira?! Blandois* /egysdül dúdolni kezd/ Ki vágtat ott az éjen át? Egy nótáskedvü lovag, Ki ellenére fittyet hány, S pengéje halált osztogat. /A tükör elé megy./ Egyetlen bar tom, Blandois, légy erős* ne feledd, hogy talpig úriember vagy. gentlemanként kell élned és meghalnod. Kezeld soha ne ismerjék meg a munkát. Ezek a drága kezek turkálhatnak szennyben, piszokban... a vértől se Irtózzanak, csak egy a fő* ne legyen kérges soha ez a finombőrü tenyéri Egyetlen barátom, Blandois, légy erős! /Eóditőan néz a tükörbe és összecsücsörített szájjal & leve őbe csókol./