Brustein, Alexandru: Lumea Rea; Q 356

űvilettof/csóválja a fejét/ Áz egész város halálra üldözte önt. Blandois: Hem mondom, amikor kikisértek a birés g épületéből, óriási tömegsikert arattam: a feldühödött Csőcselék taeg akart lincselni. De mit v rjon az ember ilyen hülyéktol? ís te? Hogy s mint megy sorod? űavaletto: Bór alaposan eláztatott, a bíróság engem is felmentett, Most itt él k és dolgozom. Adőio signor. /Menni akar/ Blandois: Maradj csak egy szór«! Mennyi időt töltöttünk mi együtt a rács mögött? Csvsletto* Pontosan... három hónapot és tiz napot. Blandois: azalatt az idő alatt láttad ezeket': finom kezeket dolgozni? Bendbe raktam a priccsemet? Kip coltaa a cipőmet? íisepertem a cellámat? Doha! Még a tömlöc mélyén is más dolgozott rám: sült parasztok, a mosdatlan pőrnép! C&valetto: /komoxan/ i-zek a sült parasztok mind becsületes emberek voltak. A lelkiismeretünk tiszta volt, ezért is mentettek fel. Blandois: És mégis dolgoztatok rám, mig én e priccsen heverésztem! Bekanalastátok azt a löttyöt, mialatt én aszpikos libamájat hideg sültcsirkét ettem és válogatottnál válogatóttabb borokat szopogattam, Virginia szivarokat szivtam s ti összevesztetek a maradék csontokon meg a bagóvégen. No mért mereszted rám ugy azt a talján birkaszemedet? No, indits, fajankó! Csvsletto: Hová? Blandois: Egy idősebb, köztiszteletben álló hölgyhöz vagyok hivat los, és mint tudod, hölgyekké* csakis komornyikom kiséietében látogatok. No gyerünk! C&valettoi Többé engem nem ránt bele a piszkos ügyeibe! Én félek magától, signor! Blandois: Nagyon helyesen teszed, reszkess tőlem, mert ha egy talpig úriembernek nincs pénze, akkor az félelmetes lány! No indits! Cavaletto: Hagyjon nekem békét signor! Kérve kérem! Becsületes munkám van, jőszivü embereknél. Én többé nem akarok... Blandois: /fenyegetően/ De ezek a jóemberek vájjon tudják, hogy börtön töltelék vagy? Ha te is ugy akarod, szivesen elárulom nekik. ű:

Valette: De signor! Blandois: /brutálisam/ Befejeztem és punktum! M tói fogva az én szolgálatomban állsz -svaletto. /Elír« lép, füttyentve neki, mint egy kutyának/ Cßvaletto: /reménytvesztve követi/ Hogy érne el a hóhér kötele, te pót