Brustein, Alexandru: Lumea Rea; Q 356

f -21V /Hosszú, átható hangú kolompolás hallatszik/ Emmy: kapuzárás! Mr.Clennem, itt az ldejt, hogy távozzék. /Mindannyian elbúcsúznak és elmennek/ Arthur» /utolsónak marad/ Tiszontlátásra kis Dorrit. /Elmegy/ Emmy: /egyedül maradva mosolyog, gondolataiba mélyedve/ /Tip visszatér, nagyon izgatott/ Emmy: Tip! Zárják a kaput... i történt veled? /Hirtelen megijed/ Nem hiszem, Tip! Ez nem lehet igaz! Tip» /bárgyún nevet/ De bizony, kishúgom. Emmy: Hegint elvesztetted az állásodat? Már hányadszor történik, hogy nagy üggyel-bajjal szereznek neked egy állást? Toltál kihordó a törvényszéken..• Tip: Kutyának való állás. Emmy: Kifutó a színházban..• Tip: Kösz, nem az én lábamnak való. Emmy: Aztán egy kertésznél dolgoztál... Tip» Csakhogy nem döfött az a begyepesedett agyú ökör. Emmy: Aztán egy tejcsarnokban.•• Tip» Ojjé! Ott halálra dolgoztattak. Emmy: Te bárhol vagy, halálra dolgozod mggad, Tip. Tip» Ezúttal sokkal ntgyobb baj történt. Azt hlszem^el foglak szomoritami, Emmy. Emmy: Sokkal nagyobb baj? Tip: He nézz rám ilyen megszeppenve! Értsd meg, nemcsak, hogy elvesztettem az állásomat, de... ne nézz rám ilyen riadtan, Emmy! Hem jószántamból marsAtam itt zárás után. Emmy: /sóhajtva/ Idezárt&k téged is? Tip: Adósa maradtam a gazdámnak s nem tudtam idejében kifizetni. Emmy: /sirvafakad/ Jaj Tip... annyit dolgoztam, hogy valahogy embert faragjunk belőled. Itt oly sokan vannak, akiktől megtanulhattál volna valami mesterséget, vagy mis egyebet. De te, Tip, sajnos^.. Tip: He nyafogj annyit kishúgom... nélküled is elég van a fejemen. Huh, nézd osak, mér jön is a parancsnok. Emmy: Nehogy megmondd neki! Nehogy elkeserítsd! Bujj el itt a fülkében. /Tip elbújik,/ Dorrit: /belép/ Kissé fáradtnak érzem magam, Emmy. /A spanyolfal mögé megy, onnan beszél/ Lepihenek... Te pedig olvass fel nekem. Tudod, abból a regényből, amelyik az előkelő társaság életéről szól. Ha nem ért volna bennünket ez a szerencsétlenség, ml is ugyanugy élnénk! Nos, lefeküdtem, kezdheted, Emmy. Megtaláltad a könyvet?