Makarczyk, Janusz: Magas politika; Fordította: D. Szabó Ilona; Q 355

- 38 El-Mogndtdi - A prt's ismer, és btt épen ne« volt senki. Hagy vagy öreg fiu? N«n váltóstól see®»it. Gideon - A kegyelmos ur azonnal Jon. /

A parlofonba/ Leyton? Kérem mondja meg a kegyelmes urnák, bogy a-Mog«didi herceg v'rja. Ley ton hangja - Azonnal. Jtodson - ÁtkapcsolJ»/ Kár tegnap fel akartalak keresni, ahogy megérkeztem. De sajnos nem került rá sor. üa-!íogadidi - Ártom. Nagyon örilük, ha meglátogatsz. Majd mesélsz a fiukról. Sokszor összejöttök? Hudson - Kígyón szétdobált bennünket &z élet. Sokan a gyarmatokowa mente«, »'sok a diplomáciai szolgálatban dolgoznál Ügy örülök, hogy találkoztunk. El-Mogadidl - j'u is örülök. ?e azon kevesek közé tartoztál, akik soha sem firtattak az én nemzeti bov.tartozan dóságomat, Pgy angoltól »'r ez is sok. Hudson - Ahmed, azért nem minien angol elfogult. 121-Mo^ad

idi - Nem. Sajnos azonban itt Pafftunieztán

ban ugy fest a helyzet, h gy az angolok még azt az egyszeri kia tényt bon szívesen ismerik el, hogy ez az orsz'g a mi hazánk Hudson - Ugyan ne túlozz! m-Mogadidi - 3z egyáltalán nem túlzás. M.,g*d is meg fogsz róla győződni. Az angolok továbbra is maguk akarnak bezssbeln mindent, amit ez a szegény nép kiizzad. Hudson - So, no kedves bar'torn, azért ti nagybirtokosok Is alaposan megnyúzz'tok a népet. m-Mogadidi - Bz az, amiben igazad van. De rondd. miért kell a* én birkám megnyúzó u'hoz B,gy-Britannia segítség®, elintézem én azt magam is. Hudson - Ne gyere Indulatba, micsoda furcsa beszélgetés, 'aenynyire emlékszem, Londonban sohasem vitatkoztunk.