Makarczyk, Janusz: Magas politika; Fordította: D. Szabó Ilona; Q 355

• 14 ­tu tfourdier - Tudja, sokszor ugy bint, hogy én tíqpu ezekről a dol­gokról semmit sem tudok, nem terjed Idáig az ambíció®. Vállaljon egy kis kockázatot, kérdezze meg a férje«. Asszonyom, ha ön hallgat, Hónaid még annál is kevesebbet mond« Hiába nehéz valamit megtudni... Töve a. Du Sourdier 4« jelenet töve ra. Du Sourdier ­Margaret Du Sourdier ­Margaret Hove a, Margaret Töve Margaret Dove a. Du Sourdier /bejövet/ Iiae itt a mi kis szökevényünk. Jó napot, Margaret. He» látta» ma reggel a lovardába», /teát kér Töve a-tól/ Sajnálom, hogy elkéstem, mami. De tudod, Dfrvid zsoltőrsit olvasgattam,.., T>ívid zsoltárai? frdekes olvasmány... és építőjellegű, Hónaid, igazán büszke lehetsz a lányodra. Fa neked, apám, mi a véleményed? ügy-e elragí-dóak a zsoltárok? Attól félek, ne® nagyon emlékszem ríjuk. Majd felolvasom őket, jó lesz? Hagyon kedves, de ha megengeded, jobb alkalomra ha­lasztjuk. Most van egy kis tennivalóm a követségen. Van egy-két dolog, ami nyugtaiunit, ne® túlzok, ha azt mondom, hogy biz nyoa események egyenesen szenvedést okoznak. Ha valaki szenved, annál inkább megérti, hogy - ember. A szenvedés megszabadít bennünket a büszkeségtől, az önzéstől, kinyitja a szemünket, és rí jövünk, mi is csak emberek vagyunk, egy ember a sok közül, Szépen mondtad, Mlysé gas, sőt emberfölötti mondás. Be kell vallanom, hogy ha a kisasszonyt hallgatom, a szeme® nehezen marad sz' rszon.

Next

/
Thumbnails
Contents