Strozzi, Tito: Játék és valóság; Fordította: Garami Ferenc; Q 331
.Hát kit csaltam meg ? Kivel ?'És Hogyan ? • OTHELLO' Jaj, Des demona ! El, el ihnen,el ! DESDEMOLA Gyötrelem napja ! De miért zokogsz ? Miattam hullanak könnyeid ,ura® ? Ha tán apámra gyanakszol,hogy © Járt volna el,hogy visszahijanak, -LESLIE /Kát herine fejét megkopogtatja/: Le a padlónak Deszélj DESDEMOLA /folytatja/ Le engem "büntess, elvesztetted őt , De elvesztettem én is. OTHELLO Ha az Ur .egpróbál engem s szégyent,nyavalyát Záporoz alá födetlen fejemre, S a nyomor habja ajkamig dagad, S rabságra vet reményeimmel együtt, Lelkem zugában leltem volna még Egy csöpp türelmet,de kitenni engem A gúnyos kornak céltábla gyanánt, Hogy lassai maozgó ujját rámszögezze ! S még ezt is elviselném szivssen: DE ott, ahol a szivem Őrizen, Ott,ahol eldől életem halálom, A kútfő, melyből életem patakzik Vagy elapad - ha onnen is elűznek !... Vagy posványt látni ott, nyüzsögve fajzó Rühes varangyokat ....fordulj el innen, Türelem, ifju,rózsás ajKu angyal, Az én szemem is aord, mint a pokol. DESDEMOLA Remélem,hűnek tart az én uram . OTHELLO Mint mészárszékbe^. nyáron a legyet, Amely,kikél s már párzik is. Te dudva, Ki szép vaigy és oly édes illatú, ,• Hogy elzsongitasz. - Minek is születtél ! DESDEMOLA Jaj,mit bűnöztem öntudatlanul ? OTHELLO E tiszta lap, e szép könyv arra jó csak, Hogy "ringyó n-t Írjanak rá ? Mi a bűnöd ?
