Matkovics, Marijan: Héraklész; Fordította: Garami Ferenc; Q 298

-19­LIHA /Aki ezt nem hallotta/: Tessék ? HÉRAKLÉSZ Semmi....,csak tedd azt amit Déianeira mondott. Ő bizonyára fel akarja olvasni négyszemközt a leckét, a "Hősök viselkedése" cimü könyvből ! Nagyon hasznos könyv ! Gyakran citálnak belőle, e házbban. Nem igaz, Déianeira ? Ezt akarod tenni ! /Liha távozik /: íme, egyedül vagyunk, kérlek kezdheted ! Nem vagy velem megelégedve,mert nem jól csináltam azt a dolgot a költőkkel,ugye/ ? Tönkreteszem a jó hirnevemet ezzel az érthetetlen viselkedésemmel ?! DÉIAN. Miért büntetsz ilyen kegyetlenül, Héraklész ? Miért ? Mit vétettem ? HÉRAKLÉSZ /Felkönyököl,komolyan /: Jegyezd meg magadnak, Déianeira,régen abba­hagytam volna én már ezt a bolond játékot ami körülöttem folyik,abba­hagytam volna a csalást, ha nem gondolnék reád ! Csak miattad tán­colok taktusra, mint egy idomított majom ! Az irántad való szeretetem, a te békéd miatt ! - Igen, ezt akartam neked mondani,egyébként ezt magadnak is meg kellett volna érezned ! Meg kellett volna - de te az utóbbi időben sok mindent nem érzel és nem értesz meg. - Na, de hagy­juk ezt ! /Ismét betakaródzik/: Átkozottul fáradt és álmos vagyok ma, pedig tudom, hogy egy álmatlan éjszaka vár rám és a hangok.... egy e­gész sereg hang . , DÉIAN. Miféle hangok,Héraklész ? /Héraklész hallgat,Déianeira egy ideig vár a válaszra,majd odaül mellé, a fekhelye szélére./ Nem hiszek ezekben a hangokban és a betegségedben sem. Azt sem hiszem,hogy most álmos vagy. Mindezt csak azért találtad ki, hogy ne kelljen a hálószobánkba jönnöd és itt alhass.- Pedig már három hete várok erre I Hiába kene­getem a testem illatos krétai olajokkal,hiába húzom föl biborszinü hálóingemet és fektetem mezítelen mellemet a hideg márványra,azokat a melleket amelyek a te simogatásódra várnak, te csak nem jössz ! - És még azt mondod,hogy valamit irántam való szeretetből teszel ? Ezt mon­dod, de én érzem,hogy valaki ellopott tőlem. - Nem akarom elhinni,hogy ez a trójai kislány volt, aki a beteges fantáziájával ifjú félistennek tekintett és aki valószínűleg miattad kereste halált ma reggel a tóban.- Nem ! Valaki más lopott el téged ! Beszélj ! Kicsoda ? HÉRAKLÉSZ /Nyugodtan,fájdalmasan/: Miért beszélsz olyan dolgokról, melyekhez nem értesz ? DÉIAN. /vadul/: Mindent értek ! Mindent ! Menekülsz előlem, már napok óta ! - De lehetetlen,hogy elfelejtetted már azt a szűzi odaadást,melyet e házba hoztam, amely a keblemben égett amely még mindig irán-

Next

/
Thumbnails
Contents