Matkovics, Marijan: Héraklész; Fordította: Garami Ferenc; Q 298

-11­LIHA Imádkoznak előtted, Héraklész .- Ez a legújabb keleti szokás, amely­lyel tiszteletüket fejezik ki irántad . Csak az istenségek előtt tér­delnek HÉRAKLÉSZ Miféle imádság ? Miféle tiszteletről fecsegsz itt ? És miféle isten­ség szállt meg ? /A rabszolgákhoz /: Gyerünk, szedjétek magatokat, hogy ne lássalak itt benneteket ! - Gyorsan ! Bolondok ! /A rabszol­gák gyorsan felugranak és ijedten, gyorsan távoznak /: És holnap el­távolitsd Liha, ezt a szörnyeteget - megértetted ? Dobasd bele a halastóba, - igen !? /a szoborhoz/: Na, látod öregem, holnap mégis csak te fogsz fejest ugrani, - Semmi az egész:egy csobbanás, a sás kissé mégmozdul, apró hullámok keletkeznek a viz felszinén. Aztán a sás megnyugszik, a hullámocskák elcsendesednek. Csend. Tökéletes csend . És te nem. vagy többé ! Semmi, csak csend./Hirtelen megfordul./ Mi van ? Miért hallgattok ? Vagy tényleg meghalt itt valaki ....? DÉIAN. Ki halt volna meg, Héraklész !? HÉRAKÉÉSZ Ezt kérdem magam is LIHA Itt vannak a költők, Héraklész . Héraklész Nem, ők bizonyára nem haltak meg. Ők halhatatlanok,ők kedvencei a Mú­zsának ... Mit szorultatok ott össze mint az ijedt madarak ? Uj anyag­ért jöttetek, uj témáért és motivumokért ,ugye ? Hát miért nem intéz­tetek kérdést a kőből készült képmásomhoz,talán ő tudott volna valami érdekeset mesélni ! Vagy talán te, Déianeira ? Te többet tudsz,sok­kal többet tudsz rólam,mint én magam • DÉIAN. Ők terád vártak, Héraklész . HÉRAKLÉSZ • Énrám ? Tényleg énrám ? /Odamegy a költőkhöz/: Héraklészt várjátok-e , Zeus fiát, vagy a rosszmájú ,reumás öreget ? Azt az öreg embert, aki ma nyugodtan nézte végifregy kislány a vizbefult, /megfogja az egyik

Next

/
Thumbnails
Contents