Giraudoux, Jean: Siegfried; Fordította: Szántó Judit; Q 291

lo

o. a valóságfelettiben , óriás a láthatatlanban, Németország nem társadalmi és erabrri vállalkozás, hanem kö tői és démoni elképzelés, Valahányszor a némtek valami praktikus épitménnyé akarták változtatni, miiviik pár évtizeden belül összeomlott. De valahányszor elfogadták hazájuk isteni adományát: hogy minden nagy gondolatot és minden nagy tettet szimbólummá vagy legendává tud emelni, olyankor az örökkévalóság számára alkottak. Éva Ennek az örökkévalóságnak vége... Zeiten Vége, azt mondod, Éva! Ahelyett, hogy Siegfriedet mindenféle mintavárosokban sétáltatnád, vidd csak fel egyszer Alpjaink első hegyláncaira. Menj és lesd meg vele a hajnalt. Ott, ahol a befagyott patakok mélyét csatornák barázdálják, ahol csak olyan embdrekkel találkozhatsz, akik nem változtak Gusztáv Adolf óta, * mint ahogy nem változtak az állatok sem: a menyétek, a tarka lovak..., ahol a sárga fogatos postás kürtszavára félig kinyiinak a redőnyök, S mögülük elővilla egy szobalány jobb orcája és jobb melle, - ott meglátod majd, nem él-e tovább a Római Szentbirodalom Németországa a fagyos levegőben.Látni fogod még hajdani német tájunkat is, amelyet varázslat és munka, fosztogatás és áhítat forrasztott eggyé, és annyira telitett költészettel és igazsággal, hogy slnte várod: most lebeg alá egy dundi, meztelen kis mennyei gyermek vagy csupán két imádkozó kéz, mint a középkori metszeteken. . Ott van Németország.