Giraudoux, Jean: Siegfried; Fordította: Szántó Judit; Q 291

SF 57. Genevieve Siegfried Genevieve Siegfried Genevieve Siegfred Benevieve Siegfried Siessen, jönnek. Néha, esténként, emberek, egyszerű kisemberek mondják ki, raitsem sejtve, az utcán. Én ugy érzem, lainthe 1 ingókkal bűvészkednének. A legtöbb iró kikerül;. , de szerencsére Goethe - látszik,hogy 6 a legnagyobb - folyvást használja. A kritikusok szemére is vetik, fájlalják életművében ezeket a banális héz gokat. De én, ha ez a szé visszatér, ugy érzeu, ninthj Mignon testét látnám a rongyain keresztül, Heléna te3tét a bibor alatt. Ez a szé... Istenem, milyen banalitás, ön nevetni fog... ez a sző, amely oly könnyű nyelvemnek, csak ennyi: elragadó, Igen, elragadó. Nevetek. Hogy szeretném ezt a szét az ön szájából hallani, Genevieve. Menjen. Könyörgöm, ne tagadja meg tőlem ezt a becézést,ezt a simogatást az iirön át. Talán a halálba megyek. Ki alcaroui használni ezt a végső órát. Fontgeloy megjelenik/ / a szeme Fontgeloy-on/ Elbűvölő óra. Igaza van,igy sokkal lágyabb, sokkal nőiesebb. Köszönöm, Isten önnel. Függöny