Giraudoux, Jean: Siegfried; Fordította: Szántó Judit; Q 291

22. Robineau Zelten Robineau Zelten Roblneau Zelten Robineau most olvasd el a Siegfriedéit. Másai az előbbieknek. Az Ihlet, a stilus, egészen az egyes kifejezésekig, ugyanaz. Minden irodalom alapja a plágium, kivéve az ősi irodalmat, de azt nem ismerjük. <5 micsoda német filológusok ezek a francia filológusok! Azt reméltem, hogy a tudományod érveivel hamarabb pfthitálak meg. Igazad van; nem a nagy tudósok módszere vezetett el az igazsághoz. Mindjáft sejtettem. Inkább a né\telen feljelentósek gyakoribb, de nem kevésbé termékeny módszerét használtad fel. Pontosan! Egy ismeretlen látogató közölte velem, hogy Siegfried a szomszédja volt a klinikán, ós hogy neia német. Sőt a nevét is olvasta egy személyazonossági igazolványon, amelyet a hordágyban talált; Jacques Forestier. Igen, tudom, az én drámai müvem ott kezdődik, ahol a melodrámák végződnek: jóanyám kis keresztjével... Deliát megértheted, milyen boldog vagyok. Megérten én! Egy államférfit, akit gyűlölsz, átváltoztatni egy irévá, akit szeretsz - ez aztán szerencse! És áttestálni egy másik orjrzágra egy nagy embert, aki a te országodnak árt a Icára van, ez még nagyobb szerencse. Én befejeztem a nyomozást. Azt akarom, hogy ma lezáruljon és akkor egy percen belül szivünk meg is szabadul a terhétől. A szivünk, Zeiten? Kinek a szive? Talán Gonevieve-é? Mit csinálsz?